kolop × A: 1655 kolopoſtol (CorpGr. 360) J: 1 1655 ’felső, filkó mint kártyafigura | Ober 〈im Kartenspiel〉’ (↑); 2 1795 k. ’fickó; ostoba fiatalember | Kerl; dummer Jüngling’ (NSz.)

Szlovák  (K.) vagy lengyel jövevényszó. |  ≡  Szlk.  (K.) chlop ’férfi; férj’ [< le. chłop (↓)] vagy le. chłop ’földműves; fickó, férfi; kamasz’ [tisztázatlan eredetű]. Vö. még szln.  (R.) hlȃpec ’felső a kártyajátékban’; le.  (R.) chłopiec ’egy fajta kártyajáték’; or.  (R.) холоп ’felső a kártyajátékban’; stb.  ⌂  Bár a lengyel (és az ebből keletkezett kelet-szlovák) szó ’felső a kártyajátékban’ jelentése nem bizonyított, a lengyel származékszó (↑) és a kultúrtörténeti körülmények (vö. még →filkó) kétségkívül emellett a származtatás mellett szólnak. A kolop alak a ch > k hanghelyettesítéssel és a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldásával keletkezett.  ∼  Ugyanerre az etimonra mennek vissza: (R.) klopce ’ua.’  (1683: Nyr. 63: 80); (R.) klopcsi ’fiú; fickó’  (1708: MNy. 74: 419).

☞ Kniezsa: SzlJsz. 670; TESz.; EWUng.→ klapec