klistély ∆ A: 1558 christerrel (TörtTár 1908: 199); 1577 k. Clÿſterrel, Crÿſtelt; criſtelÿeͦʒʒed [sz.] (OrvK. 36, 33, 241); 1592/ Klisztir (NSz.); 1645 cristély (NySz.); 18. sz. első fele Clÿcsért (MNy. 5: 380); 1766 Kristélly (NSz.); 1795 k. Kiristély' (NSz.); 1796 klisztírt (NSz.); 1800 Kristéjezö́ [sz.] (NSz.); 1846 klistélylyel (NSz.) J: 1 1558 ’beöntés céljára használt eszköz | Klistierspritze’ (↑); 2 1577 k. ’beöntés | Darmeinlauf’ (↑)
Latin jövevényszó, német közvetítéssel is. | ≡ Lat. (h. tud.) clyster ’beöntés; beöntés céljára használt eszköz’; – vö. még ném. Klistier, (baj.-osztr.) kristier ’beöntés’. A latinba a gör. κλυτήρ ’ua.’ [< gör. κλύζω ’leöblít, lemos, tisztít’]. ≋ Megfelelői: fr. clystère; ol. clistere; stb.: ’beöntés’. ⌂ A szó belseji s-hez vö. →árestál stb. Egyes változatok elhasonulással, palatalizációval, ill. hangátvetéssel keletkeztek.
☞ TESz.; EWUng.