klinika A: 1816 klinikai [sz.] (Hübner: Lex. 233); 1865 klinika (Babos: KözhSzt. klinicum a.) J: 1 1816 ’az orvosképzés szolgálatában álló gyógyintézet | Heilanstalt für medizinische Ausbildung’ # (↑), 1891 ’ua.’ (Füredi: IdSz.); 2 1865 ’a beteg ágyánál folytatott orvosi oktatás | medizinische Ausbildung am Krankenbett’ (↑)
klinikus A: 1861 klinikusainak (PolitUjd. 1861. aug. 1.: 489); 1865 klinikus (Babos: KözhSzt. klinicum a.) J: ’klinikán működő orvos | Kliniker’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. Klinik ’szakorvosi intézet; klinikai gyakorlat’; ang. clinic ’klinika; klinikai előadás’; fr. clinique ’klinika; klinikai gyakorlat’; stb.; – vö. még lat. clinice ’a beteg ágyánál folytatott orvoslás’, (h.) clinica ’gyakorlati orvostudomány’ [< gör. κλινική (τέχνη) ’a beteg ágyánál folytatott orvoslás’] | ném. Kliniker ’klinikai orvos; kezdő orvos, orvostanhallgató, medikus’; ang. clinician ’klinikai orvos’; fr. clinicien ’ua.’; stb.; – vö. még lat. clinicus ’ágyban fekvő beteg; az ilyen beteget gyógyító orvos’ [< gör. κλινικός ’ua.’]. A görög szavak a gör. κλίνω ’hajlik, meghajlít, megdönt’ szóra mennek vissza. ⇒⌂ A magyarba leginkább a németből kerültek át, latinosított végződéssel. ⚠ A latinból való közvetlen származtatásuk a magyar nyelvben való kései felbukkanásuk miatt téves.