kepeszkedik × A: 1782 kepetzkedni [sz.] (NSz.); 1839 kepeszkëd-ik (MTsz.); 1863 Képėszkėdik (Kriza [szerk.] Vadr. 504) J: 1 1782 ’kapálózik, rugdalózik; vergődik | strampeln, um sich schlagen; zappeln’ (↑); 2 1839 ’kapaszkodik, csimpaszkodik | sich klammern’ (↑)

kepickél × A: 1792 Kepitzkelni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1811 kepitzkélni [sz.] (NSz.); 1886/ kepiszkelődött [sz.] (NSz.); nyj. gebickél (MTsz.) J: ’kapálódzik, rugdalódzik; vergődik | strampeln, um sich schlagen; zappeln’

kepesztet × A: 1829 Kepesztetek (TudGyűjt. 13/11: 90); 1838 Kepesztetek (Tsz.) J: 1 1838 ’felfelé mászik, kapaszkodik | auf etw klettern, hinaufklettern’ (↑); 2 1907 ’evickél | strampeln; zappeln’ (NyF. 40: 60); 3 1907 ’küszködik, nyomorog | sich abwürgen, Not leiden’ (NyF. 40: 60)

Származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A szótő ismeretlen eredetű. A szóvég -kedik gyakorító-visszaható képző, -kél gyakorító képző, -tet műveltető képző. A szó belseji sz (~ c) gyakorító képző. A jelentésfejlődés azon analógiához hasonlóan is keletkezhetett, amely az elmozdulást, továbbhaladást kifejező igék jelentésfejlődését is elősegíthette; vö. →kapaszkodik, léptet (→lép¹) stb. A kepickél keletkezéséhez az →evickél is hozzájárulhatott.

☞ TESz. kepickél a. is; EWUng.