kelevéz A: 1273 ? Keleuez [hn.] (Wenzel: ÁÚO. 4: 30); 1395 k. kereuel (BesztSzj. 129.); 1397 ? Keleuiz [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 2: 618); 1405 k. kereueʒ (SchlSzj. 633.); 1628 kelevézes [sz.] (NySz.); 1660 k. Kelevészt (NySz.); nyj. kelevísz (ÚMTsz.) J: 1 1273 ? ’egy fajta dárdaszerű szálfegyver | Art Lanze; Eisenspitze der Lanze’ (↑), 1395 k. ’ua.’ (Szenczi Molnár: Dict.); 2 1838 ’különféle célokra használt pózna, rúd | Holzstange; Pfahl’ (Tsz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A kereuel változat a →gerely hatására utalhat. A 2. jelentés metafora. ⊚ Ma az 1. jelentésben főleg történelmi műszóként ismert.
☞ TESz.; EWUng.