kegyelem [4] A: 12. sz. vége/ kegilmet (HB.); 13. sz. közepe/ kegulm (ÓMS.); 1372 u./ kegyelmet (JókK. 149); 1416 u./¹ kègèlmès, kègė[lmè]s [sz.] (BécsiK. 3: 25); 1515 w kÿgelme (LevT. 2: 1); 1590 Kegyelem leuel (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 235); 1805 këgyelëm (NSz.) J: ’kegy(esség), jóindulat, kegynyilvánítás | Gnade, Erbarmen, Wohlwollen’ # Sz: kegyelmes 1372 u./ kegelmes (JókK. 36) | kegyelmesség 1372 u./ kegÿelmeſſege (JókK. 63) | kegyelmez 1416 u./¹ Kègèlmèze (BécsiK. 226) | kegyelmezet 1416 u./³ kegelmezet ’kegy(esség), jóindulat, kegynyilvánítás | Gnade’ (AporK. 143) | kegyelmezés 1493 k. kegẏelmezees (FestK. 97) R: kegyelmed 1479–1490 thekegelmed ’〈megszólításként〉 | 〈als Anrede〉’ (KL. 2.)

kegyed¹ ‹ige› A: 12. sz. vége/ kegiggen [d-j] (HB.); 13. sz. közepe/ Keguggethuk [d-j] (ÓMS.) J: ’kegyelmez | begnadigen’

kegyes A: 13. sz. második fele/ keguſſege [sz.] (GyS.); 1372 u./ kegÿes (JókK. 51); 1416 u./¹ kèges (BécsiK. 206); 1495 e. kego̗s (GuaryK. 30); 1805 këgyes (NSz.); 1863 kigyes (Kriza [szerk.] Vadr. 506) J: ‹mn› 1 13. sz. második fele/ ’szelíd, enyhe, gyengéd; lágy | sanft; mild’ (); 2 1372 u./ ’irgalmas; istenfélő, jámbor 〈személy〉 | barmherzig; gottesfürchtig, fromm’ (JókK. 51); 3 1372 u./ ’Istennek tetsző, Isten előtt kedves 〈dolog〉, derék, becsületes, jóravaló | gottgefällig, brav’ (JókK. 11); 4 1560 k. ’barátságos, kellemes, szép | freundlich, anmutig, schön’ (GyöngySzt. 1242.); 5 1636 ’szerető szívű, szeretetteljes | liebend, liebevoll’ (NySz.); 6 1775 ’piarista | zum Piaristenorden gehörig’ (NSz.) | ‹fn› 1519 k. ’vkinek a szerelmese, jegyese | Geliebte(r), Verlobte(r)’ (DebrK. 139) Sz: kegyesség 13. sz. második fele/ () | kegyességű [csak szókapcsolatban] 1416 u./ kègeſſego̗ ’nagyon irgalmas, könyörületes | sehr barmherzig’ (BécsiK. 269) | kegyességes 1493 k. Kegiesseeges (FestK. 63) | kegyeskedik 1747 kegyeskedett (Nyr. 42: 160)

kegyetlen A: 1372 kegyetlennek (JókK. 95); 1416 u./¹ kègetlèn, è kėgetlèn (BécsiK. 266, 57); 1495 e. keǵo̗tleno̗c (GuaryK. 3); 1805 këgyetlen (NSz.) J: 1 1372 u./ ’bűnös; mérges, barátságtalan | sündig; böse, unfreundlich’ (); 2 1380 k. ’aljas, irtózatos | niederträchtig, gemein’ (KönSzj. 74.); 3 1416 u./¹ ’könyörtelen; vérengző | unbarmherzig; blutgierig’ # (BécsiK. 57); 4 [határozói értékben] 1793 ’nagyon, iszonyúan | sehr, mordsmäßig’ (NSz.) Sz: kegyetlenség 1372 u./ kegÿetlenſegnek (JókK. 67) | kegyetlenségű [csak szókapcsolatban] 1416 u./¹ kègetlènſego̗ ’igen kegyetlen | sehr unbarmherzig’ (BécsiK. 232) | kegyetlenkedik 1456 k. kegetlenkedik (SermDom. 2: 69)

kegy A: 1604 Kegy (Szenczi Molnár: Dict.); 1770 Këgye (NSz.) J: 1 1604 ’kegy(esség), jóindulat, kegynyilvánítás; leereszkedő jóindulat | Gnade; herablassende Gunst’ (); 2 [összetételek előtagjaként, jelzőként] 1815 ’könyörületből, pártfogásból származó | Gnaden-’ (NSz.); 3 [jelzői értékben] 1827 ’kedves, bájos | anmutig’ (NSz.); 4 1828/ ’báj; kedvesség | Anmut; Liebenswürdigkeit, Liedlichkeit’ (NSz.); 5 [főleg többes számban] 1833 ’nő szerelmi vonzódásának jele, megnyilvánulása | besonderes Zeichen der Frauengunst’ (NSz.); 6 [jelzői értékben] 1837 ’vallásos jellegű 〈dolog, tárgy〉 | religiös’ (NSz.) Sz: kegyel 1808 Kegyelni [sz.] (Sándor I.: Toldalék) | kegyenc 1808 kegyenczét (NSz.) | kegyelet 1783 Kegyelet ’szivárvány | Regenbogen’ (Molnár J.: MKönyvHáz 4: 38); 1799 ’alázat, tisztelet, hódolat | Ehrfurcht’ (Molnár J.: MKönyvHáz 12: 146); 1806 kegylet ’jóindulat | Wohlwollen’ (NSz.)

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, egy fiktív tőből eredő származékszó. |  ⌂  A szótő, amely eredetileg igenévszó lehetett, ismeretlen eredetű. A szóvégek -elem deverbális névszóképző, -d gyakorító képző, -s, -tlen deverbális vagy denominális melléknévképző. A kegyelmed megszilárdult ragos alakulat udvarias megszólításként birtokos jelzős szószerkezetből keletkezett; vö. nagyságod (→nagy).

A kegy főnév elvonás. |  ⌂  A nyelvújítás idején lett elvonva a szócsalád időrendileg korábbi tagjából.

A szócsaládhoz még |  ⚠  A →kell szóval való összefüggése kevésbé valószínű.

NyK. 70: 155; TESz.; Benkő: ÁrpSzöv. 131; Bárczi: HBEl. 153, 157; Benkő: FiktI. 82, 94; EWUng. kend, ő-UN UEW. № 274