kas A: [1131] ? Kaſudi [sz.] [szn.] (ÓMOlv. 27); 1152 ? Kaſka [szn.] (MNL (OL) Dl. 206818); [1200 k.] cafu [hn.] (ÓMOlv. 41); 1259–1266/ ? Cos [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 272); 1332–1337 Pyskarkos [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 1: 483); 1405 k. kas (SchlSzj. 1102.); 1553/ Kaſſokat (Tinódi: Cronica F2a); 1560 k. kass (GyöngySzt. 3599.) J: 1 [1131] ? ’varsaszerű halászeszköz | reusenartiges Fischergerät’ (), 1332–1337 ’ua.’ (); 2 [1131] ? ’szalmából, gyékényből stb. készített kosárféle, amelyben méheket tartanak | Bienenkorb’ (), 1468 ’ua.’ (OklSz.); 3 1405 k. ’(nagyobb) kosár | (größerer) Korb’ (); 4 1493 ’a szekérderekat kibélelő vesszőfonadék | Wagenkorb’ (OklSz.); 5 1519 ’csűr, hombár | Speicher’ (CornK. 264); 6 1553/ ’sánckosár | Schanzkorb’ (); 7 1753 ’fonott kukoricatároló | Flechtwerk 〈für Maisscheuer, Schafhürde usw.〉’ (Balassa I.: Kukorica 269); 8 1795 ’tyúkborító; lúdtömő ketrec | Hühnerkorb; Käfig für Mastgänse’ (NSz.); 9 1891 ’felvonó a bányában | Fahrkorb im Bergwerk’ (Péch: MNBánySz. Gestell a.); 10 1893 ’kemence | Bauernofen’ (MTsz.) Sz: kaska 1152 ? [szn.] (OklSz.); 1797 Kaska ’kis kosár | Körbchen’ (MNy. 55: 549)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. košь ’kosár’; szbhv. koš ’ua.; papírkosár; varsa; fonott kukoricakas; stb.’; szlk. kôš ’kosár; méhkas’, (N.) koš ’(malom)garat’, (K.) ’kocsikas’; or.  (N.) кош ’kúp alakú kosár halak és madarak fogására’; stb. [indoeurópai eredetű; vö. lat. qualum ’fonott kosár’, quasillus ’kosárka’].  ≋  Megfelelői: albán kosh ’magas szüretelő kosár’; rom. coș ’(fonott) kosár; varsa; mellkas’; stb.  ⌂  A 9. jelentés valószínűleg a ném. Fahrkorb ’ua.’ hatására keletkezett. A 10. jelentés feltehetőleg a kaskemence ’búbos kemence’ összetétel előtagjának önállósulásával keletkezett.

Kniezsa: SzlJsz. 257; TESz.; EWUng. kasolya, kosár², mellkas