kalitka A: 1268/ ? Clithca [hn.] (Györffy: ÁMTF. 3: 388); 1416 u./³ kalitkaban (AporK. 104); 1533 Kaletka (Murm. 1095.); 1552 Kalátkába (NySz.); 1585 k. kalÿkka (Gl.); 1655 kalyicka (NySz.); 1734 kaliczkából (Mikes: TLev. 143); 1792 Kalika (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1847 galicka (MTsz.); nyj. kalicska (Imre: FelsSz.); gëlicka, kajitka (ÚMTsz.) J: 1 1416 u./³ ’ketrecszerű építmény madarak, állatok fogságban tartására | Käfig’ # (); 2 1673 ’fogház | Gefängnis’ (NySz.); 3 1815 ’szűk, kényelmetlen szoba, helyiség | enge, unbequeme Stube, Zelle’ (NSz.); 4 1887 ’〈különféle ketrecszerű halászeszközök neveként〉 | 〈zur Benennung versch. käfigartiger Fischergeräte〉’ (MTsz.); 5 1894 ’az ól elrekesztett része | abgesonderter Raum in einem Stall’ (Nyr.); 6 1903 ’máglyaszerűen rakott csomó | geschichteter Haufen, Stapel’ (Nyr. 32: 523)

kalit A: 1829/ Kalitba (NSz.) J: 1 1829/ ’kalitka | Käfig’ (); 2 1867 ’börtön | Gefängnis’ (NSz.); 3 1879/ ’ház; szoba | Haus; Stube’ (NSz.)

A szócsalád alapja, a kalitka szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. klětъka, klětьka ’cella’; szbhv. klijetka, kletka ’házikó a szőlőskertben, présház; kamra’; szlk. klietka ’ketrec, kalitka; ketrec szerű eszköz’, (K.) klitka ’ketrec, kalitka’; or. клетка ’ua.; kockás minta az anyagon, papír; sejt ‹biológiai› stb.’; stb. [< szláv *klětь ’cella, kis szoba’].  ⌂  A szláv mássalhangzótorlódás a magyarban magánhangzó betoldásával lett feloldva. A kalicka változat szó belseji c hangjához vö. →lapocka. A 2–6. jelentések metaforák; a 6. jelentéshez vö. még szlk. stavať drevo do klietky ’egy fajta máglyarakást rak fából, hogy az kiszáradjon’. Az 1268-as helynévi adat szláv névadáson is alapulhat.

A kalit elvonás. |  ⌂  A kalit a kalitka szóból elvonással keletkezett a nyelvújítás korában.

Kniezsa: SzlJsz. 245; TESz.; EWUng.