kalangya × A: 1355 ? Kalanga [hn.] (OklSz.); 1370 kalangia (OklSz.); 1405 k. kalonga (SchlSzj. 2208.) J: 1 1355 ? ’szénaboglya | Heuhaufen’ (), 1370 ’ua.’ (); 2 1416 u./² ’kemence | Ofen’ (MünchK. 70vb); 3 1493 ’(gabona)petrence, gabonakereszt; bizonyos mennyiségű gabonakereszt mint mérőszám | Getreidepuppe, Mandel; gewisse Menge von Mandeln als Zählmaß’ (OklSz.); 4 1812 ’rakás, halom, mennyiség | Haufen, Stoß, Menge’ (NSz.)

Jövevényszó egy szláv nyelvből, valószínűleg a bolgárból vagy a szerbhorvátból. |  ≡  Blg.  (N.) клáдня́ ’hosszúkás kupac szénából v. szalmából’; szbhv. kladnja ’(gabona)petrence, gabonakereszt; halom, rakás ‹tégla, fa›’; – ukr.  (N.) кладня́ ’gabonakereszt 15-20 kévéből’ [< szláv *klad- ’fektet, helyez’].  ⌂  A kalangya szóalak keletkezésében nagy szerepet játszott a szó eleji mássalhangzótorlódás feloldása és a hangátvetés. A második jelentés, amelyre csupán egy adat van, metaforán keresztül jöhetett létre; vö. →boglya. – A szó az erdélyi regionális irodalmi nyelvbe is bekerült.

Kniezsa: SzlJsz. 242; TESz.; EWUng. kelence, láda, pokla