kaláka × A: 1630 klakaban (TESz.); 1633 ? kaláka [az adat közlése nélkül] (StCercLingv. 19: 555); 1703 Kaláka (HOklSzj. 64); 1762 kálákásokkal [sz.] (NyIrK. 6: 71); 1854 kallakának (NSz.) J: 1 1630 ’robotszerű, kötelező munka | fronartige Pflichtarbeit’ (↑); 2 1633 ? ’önkéntes összeállás egyes munkák elvégzésére a kölcsönösség alapján | freiwillige Gemeinarbeit zu gegenseitiger Aushilfe’ (↑), 1764 ’ua.’ (NyIrK. 6: 70); 3 1825 ’társasélet, összejövetel, társaság | Geselligkeit, Gesellschaft’ (MNy. 70: 352); 4 1838 ’lármás veszekedés, verekedés | Krawall’ (Tsz.)

Román jövevényszó. |  ≡  Rom. clacă ’önkéntes közös munka; a rá következő mulatság’ [végartikulussal] claca ’ua.’, (R.) ’robotmunka’ [déli szláv eredetű; vö. blg. тлака ’önkéntes közös munka; esti társas összejövetel’; szbhv. tlaka ’robotmunka’; stb.].  ⌂  A szó eleji ka-s változatok a mássalhangzótorlódás feloldásával keletkeztek; A szóvégi a-hoz vö. →áfonya. A 3. jelentésre visszavezethező 4. jelentés a gyakran nagyon hangos beszélgetésen alapszik.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 946; TESz.; EWUng.