kúria ∆ A: 1559/ Curiat (MNy. 80: 252); 1840 k. Kúria (ItK. 6: 324) J: 1 1559/ ’udvarház | Herrenhof, Landhaus’ (↑); 2 1620 ’gyűlés, gyülekezet | Versammlung’ (MNy. 69: 366); 3 1812/ ’legfelsőbb bíróság | oberster Gerichtshof Ungarns’ (NSz.); 4 1882 ’szentszék | der päpstliche Hof’ (MagyLex. 11: 125)

kuriális ∆ A: 1779 curialis (NyIrK. 28: 170); 1792 Kuriális (NSz.); 1807 Kúriális (NSz.) J: 1 1779 ’a nemesi kúriához tartozó; uradalmi | den Herrenhof betreffend; herrschaftlich’ (↑); 2 1806/ ’hivatalos 〈stílus〉 | amtsüblich 〈Stil〉’ (NSz.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. curia ’a (római) polgárság osztálya, az ő gyülekezőhelyük, tanácsházuk’, (h.) ’gyűlés; tanácsháza, városháza; udvarház, vidéki ház; törvényszék, bíróság, királyi tábla’ [valószínűleg a lat. *co-viria ’férfigyülekezet’ elhomályosult összetétele (< lat. con ~ cum ’együtt, egyszerre’ + vir ’férfi’) alapján keletkezett] | lat. curialis ’a kúriához tartozó’.  ≋  Megfelelőik: ném. Kurie ’a (római, pápai) kúria’, kurial ’a kúriához tartozó, udvari, kuriális’; fr. curie ’ua.’, curial ’ua.’; stb.  ⌂  A kuriális szó végi s-éhez vö. →brutális, →fatális stb.

☞ TESz.; EWUng.→ virtus