körmönfont A: 1787 körmön fontt (NSz.); 1838 Körmönfont (Tzs.) J: 1 1787 ’furfangos, ravasz | raffiniert, spitzfindig’ # (); 2 1788 ’nem sodrott, hanem fonott 〈ostorszíj〉 | nicht gedreht, sondern geflochten 〈Peitschenschnur〉’ (Pais-Eml. 590); 3 1838 ’rövid, magvas | kurzgefaßt, bündig’ (Tzs.)

Összetett szó. |  ⌂  A →köröm szó -n szuperesszívusz ragos körmön alakjának + a font ’fonott’ befejezett melléknévi igenévnek (< →fon) határozós, alárendelő összetétele. A megnevezés az erős szíj, ostor készítésének módjából adódik, ugyanis azt a bal kéz hüvelykujjának körmére nyomva fonják. Az 1. és 3. jelentés elvont metafora az eredeti 2. alapján: a fonadék tömörségéhez, erősségéhez hasonlítás eredményei.

TESz.; EWUng. fon, köröm