könnyelmű A: 1813 könnyelmű (NSz.) J: ’meggondolatlan, felelőtlen | leichtsinnig’ #
Tudatos szóalkotással keletkezett szóösszevonás. | ⌂ A könnyű elmű ’meggondolatlan ‹személy›’ szószerkezetből; →könnyű + elmű (< →elme -ű képzővel). A szószerkezet német mintára alkotott tükörfordítás; vö. ném. leichtsinnig ’elővigyázatlan’. ⌘ Nyelvújítási szó. ∼ Az utótag hasonló szerepéhez vö. jóelmű ’jóérzésű, jóindulatú’ (1592: NySz.); sötételmű ’búskomor, mélabús, borongós’ (1836: Fogarasi: MNZsebsz.); éleselmű ’éleseszű’ (1890: Ballagi M.: MNMSz.); stb.; ezek a szavak is részben tükörfordítások.