kóter × A: 1720 katérjában (MNy. 9: 37); 1824 Kóterbe (NSz.); 1849 koterba (NSz.); 1879 kótėr (Nyr. 8: 471) J: 1 1720 ’hálókamra | Schlafkammer’ (); 2 1824 ? ’fogda; börtön | Arrestlokal; Gefängnis’ (NSz.), 1837 ’ua.’ (NSz.); 3 1840 ’tyúkól, tyúkketrec | (Hühner)käfig’ (MNy. 12: 44); 4 1880 ’fáskamra | Holzschuppen’ (Nyr. 9: 92)

Német  (baj.-osztr.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (baj.-osztr.) kotter ’bolondokháza; kutyaól, kutyaház; fogház, börtön’; (T.) kottɛr ’hitvány helyiség vagy ház; hálóhelyiség’, (R.) katter ’csűr, pajta, kamra’ [?indoeurópai eredetű; vö. esetleg av. kata- ’kamra, pince’; óész. germ. kot ’kis kunyhó, viskó’; stb.].  ⌂  A szó belseji é hangzónyúlással kelethezhetett a korábbi ë-ből.

TESz.; EWUng. huta, ketrec, kotec