kórus A: 1560 k. Corusnak (GyöngySzt. 3726.); 1621 chórus (MNy. 88: 383); 1636 korus (MNy. 88: 383); 1789 Kórus (NSz.); nyj. kóris (MTsz.) J: 1 1560 k. ’énekkar | Sängerchor’ # (↑); 2 1605 ’embercsoport; tánccsoport | Menschengruppe; Schar von Tanzenden’ (Pázmány: ÖM. 1: 525); 3 1621 ’templomi karzat | Kirchenempore’ (↑); 4 1786 ’énekkari mű | Musikstück für Chorgesang’ (NSz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. chorus ’körtánc, tánc; éneklő, táncoló csoport stb.’, (k.), (e.) ’az énekesek helye a templomban’; [< gör. χορός ’körtánc, tánc; éneklő, táncoló csoport; tánchely’; vö. még gör. χορτος ’udvar; körülkerített hely, körülkerítés’]. ≋ Megfelelői: ném. Chor; ol. coro; stb.: ’kórus, kar’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb. A nyelvjárási kóris változathoz vö. →golyóbis, →grádics stb. – A latin szó más irányú változásához vö. →kar¹.