kór-
kórház A: 1806 Kórháznak (NSz.) J: ’betegek ápolására, gyógyítására szolgáló egészségügyi intézmény | Krankenhaus’ # | kórtünet A: 1830 e. kórtünetek (NSz.) J: ’betegség tünete | Krankheitssymptom’ | kórtörténet A: 1830 kórtörténetek (Hahnemann: OrgGyógymüv. 91) J: ’betegség előzményeinek, lefolyásának leírása | Krankheitsgeschichte’ | kórtan A: 1835 kórtan (Tzs.) J: ’patológia | Krankheitslehre, Pathologie’ | Ilyenek még: kóreset ’〈patológiai〉 esetleírás | Krankheitsfall’ (1830: Hahnemann: OrgGyógymüv. Bevezetés, 3); kórterem ’kórházban a fekvőbetegek elhelyezésére szolgáló helyiség | Krankensaal’ (1830: Hahnemann: OrgGyógymüv. 12); kórokozó ’betegséget előidéző, csak mikroszkóppal látható biológiai organizmus | Krankheitserreger’ (1871: OrvH. 1871. okt. 22.: 721)
Tükörfordítások előtagja, azonos a →kór szóval. | ≡ A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Krankenhaus, Krankheitssymtom, Krankheitslehre, Krankheitsgeschichte stb. ⌘ Nyelvújítási alkotások. ∼ A kór- előtaggal alkotott összetételek szórványosan a régiségből is adatolhatók; vö. pl. kórágy ’betegágy’ (1531: ÉrsK. 416); kórbeteg ’beteg’ (1611: Szenczi Molnár: Dict.) stb.; ezek a részben tautologikus képződmények a →kór (R.) melléknévi ’beteg’ jelentése alapján keletkeztek.