kép-

I  képmutáló † A: 1416/² kepmutaloc (MünchK. 12ra) J: ’alakoskodó, kétszínű, álszent személy | Heuchler(in)’ | képmutálás † A: 1495 e. kepmutalaſt (GuaryK. 130) J: ’alakoskodás, kétszínűség, álszentség | Heuchelei’ | képmutatás A: 1525 ke̗pmutatas (VitkK. 54) J: ’alakoskodás, kétszínűség, álszentség | Heuchelei’ # | képmutató A: 1527 keep mwtatoknak (ÉrdyK. 137) J: ‹fn› 1527 ’alakoskodó, kétszínű, álszent személy | Heuchler(in)’ # (↑) | ‹mn› 1531 ’alakoskodó, készínű, álszent | heuchlerisch’ # (ThewrK. 180)II  képíró † A: 1500 k. kephiro (Gl. író² a.) J: ’festő | Maler’ | képfaragó † A: 1538 keepfarago (Pesti: Nomenclatura L1) J: ’szobrász | Bildhauer’ | képfaragás † A: 1585 kép faragás (Cal. 66) J: ’szobrászat | Bildhauerei’ | képírás † A: 1585 Kepirasnak (Cal. 462) J: ’festészet | Malerei’III  képviselő A: 1744 kép-viselö́je (MNy. 12: 268) J: 1 1744 ’vkit helyettesítő, megjelenítő személy, dolog | Vertreter, Repräsentant’ (↑); 2 1782 ’vmely törvényhozó testület választott tagja | Deputierter, Abgeordneter’ # (NSz.)IV  képmás A: 1794 Képmássa (NSz.) J: 1 1794 ’kép, rajz másolata; arckép | Abbild, Ebenbild; Bildnis’ (↑); 2 1813 ’vkinek, vminek a hasonmása | Äquivalent, Doppelgänger’ (NSz.); 3 1837 ’fakszimile | Faksimile’ (NSz.); 4 1854/ ’példa, jelkép | Vorbild, Sinnbild’ (NSz.)

Összetételi előtag, azonos a →kép¹ szóval. |  ⌂  Az első csoportban az előtagok jelentése ’az arc mint a lelkiállapot visszatükröződése’; az összetétel jelentésének alapja, hogy a megnevezett személy nem az igazi arcát mutatja; vö. →mutál. A 2. csoportban az első tag jelentése ’szobor’, a 3. csoportban a képviselő esetében ’jelkép, szimbólum’; ez az összetétel a (R.) képét viseli ’helyettesít vkit’, ’jelképet visel’  (1505: SzékOkl. 1: 307) szószerkezetre megy vissza. A 4. csoport összetételeinek keletkezését az olyan szószerkezetek, mint a képnek mása ’egy kép hasonmása’  (1748: NSz.), képe mása ’képmás, másolat’  (1787: NSz.) stb. segíthették elő, de a ném. Ebenbild ’teljesen hasonló képmás’ hatásával is számolni lehet; a képmás egyéb megnevezése: hasonmás (→hason-). – Utótagok a magyarban (címszók kivételével): mutáló, mutálás (→mutál), mutató, mutatás (→mutat), író, írás (→ír¹), faragó, faragás (→farag), viselő (→visel).

☞ TESz. képmás a., képmutató a., képviselő a.; NytudÉrt. 92: 112; Benkő: ÁrpSzöv. 185; EWUng.→ farag, ír¹, kép¹, más, mut, mutál, visel

kép¹ A: 1138/ ? Kepis [sz.] [szn.] (MNy. 32: 311); 13. sz. második fele/ kepeben (GyS.), de vö. →-képpen; 1372 u./ keppetewl (JókK. 2); 1380 k. yokypyn [ɔ: kypyu] [sz.] (KönSzj. 49.); 1416 u./² kėp (MünchK. 28ra) J: 1 13. sz. második fele/ ’forma, alak | Form, Gestalt’ (↑); 2 1372 u./ ’festmény, rajz, ábrázolat | Bild, Bildnis’ # (JókK. 67); 3 1380 k. ’arc, ábrázat | Gesicht, Miene’ # (↑); 4 1416 u./³ ’szobor, faragvány | Standbild, Bildsäule’ (AporK. 147); 5 1470 ’hasonlóság; hasonmás | Ähnlichkeit; Ebenbild’ (SermDom. 2: 681); 6 1470 k. ’szemléltető nyelvi átvitel, szókép | Redebild’ (ZirciGl. 3.); 7 1474 ’képviselet; képviselő személy, helyettes | Vertretung, Vertreter’ (BirkK. 6); 8 1513 ’látomás; elképzelés | Erscheinung; Vorstellung’ (NagyszK. 97); 9 1533 ’jelkép | Sinnbild’ (NySz.); 10 1588 ’látszat, szín | Schein’ (NySz.); 11 1865 ’(elmondott, leírt) szemléletes jelenet, eset, életkép | Genrebild’ (CzF.); 12 1875 ’két színpadi színváltozás v. időbeli ugrás közti felvonásrész | Bild, Auftritt 〈im Theater〉’ (NSz.) Sz: képű [csak szókapcsolatban] 1380 k. (↑)

Ótörök jövevényszó. |  ≡  Kāšγ. kep;  hak. kip; csuv. kap; stb.: ’minta, sablon, forma, alakzat; hasonmás, képmás; kaptafa, sámfa’ szóból. Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók. Vö. még a következő török származékszavakat: CC. kibi; oszm. gibi; ill. hvárezmi käbin; türkm. kimīn; stb.: ’(a)hogy, mint’ szóból.  ⌂  A magyarba átkerült alak feltehetőleg *kep vagy *kēp. A jelentés metaforikusan keletkezett az 1. jelentés alapján. A 3. jelentéshez vö. szbhv. obraz; szln. obraz; stb.: ’arc’, (R.) ’kép’ szóból.  ⌂⇒  A magyarból: szbhv. kip ’állókép’; szln. kip ’ua.’; rom. chip ’arc, orca; kép’; stb.

☞ MNy. 3: 254, 38: 6; NyK. 42: 48; TESz.; ÉFOu. 15: 391; Ligeti: TörK. 190, 205; EWUng.→ elképed, fa-, fénykép, jel-, kép-, képes, képez, képlékeny, képlet, -képpen, képzel, lát-, mozi, példa-, térkép

kép² † A: 1138/ ? Kepís [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1395 k. kep (BesztSzj. 799.); 1454 keepe (OklSz.); 1533 koͤp (Murm. 1951.); 1575 kęppel (Heltai: Krón. 34b); 1577 kępp (KolGl.) J: ’egy fajta dárda, lándzsa | Art Speer, Lanze’ Sz: képes 1138/ ? [szn.] (↑); 1519 kepóſ̗ó̗keth ’dárdával felfegyverzett ember | mit einem Speer bewaffneter Mensch’ (JordK. 785)

Ismeretlen eredetű. |  ⚠  Származtatása valamelyik szláv nyelvből (és így a →kopja szóval való összefüggése) hangtani és alaktani okok miatt kevésbé valószínű.

☞ TESz.; EWUng.