kálvinista A: 1594 e./ Caluiniſta (Balassi: Camp. 12); 1606 Kalvinista (EWUng.); 1614 kaluenesták (EWUng.); 1626–1627 Kálvinistás [?] [sz.] (NySz.); 1748 Kalvinysta (MNy. 65: 335); 1772 Kálvénista (MNy. 65: 335); 1782 Kálvinyista (MNy. 65: 335); 1787 Kányovistáknak (NSz.); 1793 Kálomista (MNy. 29: 225); 1863 Kálvėnista (Kriza [szerk.] Vadr. 173); 1863/ kálványisták (NSz.); 1898 kálomísta (Rell: LatSz. 41) J: ‹mn› 1594 e./ ’a kálvinistákhoz, ill. reformátusokhoz tartozó 〈személy, dolog stb.〉 | kalvinistisch’ () | ‹fn› 1594 e./ ’a kálvinizmus követője, református vallású személy | Kalvinist’ (Balassi: Camp. 9)

kálvinizmus A: 1602 Calvinismust (EWUng.); 1895 Kalvinizmus (PallasLex.); 1909–1910 Kálvinizmus (Kursinszky: LatJsz. 26) J: ’a református, ill. kálvinista vallás | Kalvinismus’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (ú.), (h.) Calvinista ’kálvinista, református személy’ [< lat. Calvinus [szn.], Kálvin János (1509–1564) reformátor családnevének latin változata] | lat.  (ú.), (h.) Calvinismus ’kálvinizmus; helvét hitvallású protestantizmus’.  ≋  Megfelelői: ném. Kalvinist, Kalvinismus; fr. calviniste, calvinisme; stb.: ’kálvinista’, ’kálvinizmus’.  ⌂  A szó belseji s-hez vö. →árestál stb. A v nélküli változathoz vö. →kár, →pitvar stb.

MNy. 29: 255; TESz.; EWUng. sovinizmus