január A: 1416 u./² Ianuaꝛiɡ, Ianuaꝛiuſnac (MünchK. 1r); 1547 Janovariusnak (LevT. 1: 39); 1799 Januárius (Márton J.: MNSz.–NMSz. Jäner a.); 1810 k. Január (MNy. 61: 106); 1820 Januar (NSz.) J: ’az év első, a tél második hónapja | Januar’ #
Latin jövevényszó, később a németből is. | ≡ Lat. (mensis) Januarius ’január’, tkp. ’Janushoz tartozó’ [< lat. Ianus [szn.] ’‹az év kezdetének istene az ókori Rómában›’]; – ném. Januar ’az év első hónapja’. ≋ Megfelelői: ang. January; fr. janvier; stb.: ’január’. ∼ Más, részben régi, részben nyelvjárási megnevezések: Boldogasszony-hó (1489 k.: MKsz. 1895: 108); főhó tkp. ’fő hónap’ (1539: CorpGr. 16); erős hó (1539: CorpGr. 16); évfő (1810 k.: MNy. 61: 106); télhó (1810 k.: MNy. 61: 106); újév hó (1810 k.: MNy. 61: 106); előhó ’előző hónap’ (1865: CzF. január a.).
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.