jérce A: 1445 ? Jerchethethew [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 431); 1533 Jercze tik (Murm. 1078.); 1615 jérczén (NySz.); 1687 Ércze (MNy. 80: 247); 1745 Ércse (MNy. 80: 247); 1792 gértze (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1847 érci (MTsz.); nyj. jércë (Nyatl.) J: 1 1445 ? ’növendék tyúk, csirke | Hühnchen, Henne’ (), 1533 ’ua.’ (); 2 1799 ’más szárnyas fiatal nősténye | junges Weibchen einer anderen Art Geflügel’ (NSz.); 3 1864 ’hitves, feleség; süldő lány | Gattin, Gemahlin; Backfisch’ (NSz.)

Jövevényszó egy déli szláv nyelvből vagy a szlovákból. |  ≡  Blg. ярица, (N.) éрица ’fiatal tyúk, amely még nem tojik’; szbhv. jarica ’fiatal (nőstény) kecske’, (R.) ’egyéves tyúk v. (nőstény) kecske’; szln. jarica ’csirke, tyúk, jérce’; szlk. jarica ’a tavasszal kikelt, még nem tojó tyúk’ [< szláv *jarъ ’tavasz’]. A ’tavaszi gabona’ jelentés megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A jérce alak a második nyílt szótag magánhangzójának kiesésével és pótlónyúlással keletkezett; a palatális irányba történő hangrendi átcsapáshoz vö. →pöszméte, →rekettye stb. – Az érce, gérce típusú változatok keletkezéséhez vö. →jegenye. A 3. jelentés tréfás metafora; vö. →csibe, →tyúk stb.

Kniezsa: SzlJsz. 233; TESz.; EWUng. jerke, óra