iszonyodik A: 1372 k./ meg yʒanÿwdak [ɔ: yʒanÿwdek] [] (JókK. 12); 1506 meegh yzamodeek (WinklK. 324); 1526 ӳzhonӳodas [sz.] (SzékK. 10); 1750 Iſzonyadom (Wagner: Phras. Inhorreſco a.); 1750 iſzſzonyodás [sz.] (Wagner: Phras. Metus a.) J: ’borzad, irtózik vmitől | es schaudert mich, dich usw.’ #

iszonyú [5] A: 1372 u./ yʒanyolz [sz.]; yʒanÿv (JókK. 126, 125); 1510 yʒʒanyoſagoknak [sz.] (PéldK. 48); 1527 yzonyw (ÉrdyK. 548); 1531 yhzonv (TelK. 94); 1535 Izomo (NySz.); 1565 vszoniú (NySz.); 1750 iſzonyán (Wagner: Phras. Hor̄idè a.) J: ’borzasztó, borzalmas, rettenetes, förtelmes | schauderhaft, gräßlich’ # Sz: iszonyúl 1372 u./ ’undorodik; fél, retteg vmitől | grausen; fürchten’ ()

iszonykodik A: 1578 íszonkottam [d-t]; iszonykodnal bele (Bornemisza: ÖrdKís. 144, 178); 1776 iszszonykodik [] (NSz.) J: ’borzad, irtózik vmitől | es schaudert mich, dich usw.’

iszonyít A: 1584 meg iszonyit (NySz.); 1585 eszonyto [sz.] (Cal. 489); 1760 iszszonyit (NSz.) J: ’(meg)ijed, (meg)rémül | erschrecken 〈trans.〉, entsetzen’

iszonyatos A: 1590 Iszanyatosság [sz.] (NySz.); 1590 Iszszonyatos (NySz.); 1592 iszonyatos (NySz.); 1808 iszonatos (NSz.) J: ’borzasztó, borzalmas, rettenetes | grauenhaft, gräßlich’ #

iszonyat A: 1753 iszonyattyában [t-j] (NSz.); 1784 iſzſzonyat (Baróti Szabó: KisdedSz. 39) J: ’borzadás, irtózás | Schauder, Gräuel’ #

iszonytató A: 1792 iszontató (NSz.); 1792 iſzonytató (Baróti Szabó: KisdedSz. Irtózás a.) J: ’borzasztó, borzalmas, rettenetes | grauenhaft, gräßlich’

iszony A: 1793 iſzonyságoktól [sz.] (NSz.); 1795 iſzon (DebrGr. 270); 1833 iszammal (NSz.) J: ’irtózás, irtózat, utálat, borzadás, rémület | Greuel, Entsetzen’ #

A szócsalád időrendben legkorábbi tagjai származékszók. |  ⌂  Az →iszamik igéből, konkrét > elvont jelentésváltozással. A szóvég -odik, -kodik gyakorító-visszaható képző, -ít műveltető képző, (folyamatos) melléknévi igenévképző.

Az iszonyatos és iszonytató származékszók. |  ⌂  Az iszonyatos, iszonytató származékszók a kárhozatos (→kárhozik), irtóztató (→irtózik) stb. analógiájára keletkeztek.

Az iszonyat és iszony elvonás. |  ⌂  Korábbi tagokból való elvonások.

A szócsaládhoz még |  ⌂  A konkrét > elvont jelentésváltozás m > n > ny hangváltozással járt együtt; ennek következtében az →iszamik és iszonyodik szócsaládja közt szóhasadás ment végbe. – A pszichikai folyamat, eredeti konkrét jelentésű szóval való megjelöléséhez vö. még →indít, →rémül, →reszket stb. Hasonló szemlélethez vö. ném. schrecken ’félelmet kelt, megrémít’ : ném.  (ófn.) scricken ’felugrik’.  ∼  Idetartozik: iszonyandó ’irtóztató, iszonyatos, elrettentő’  (1531: ThewrK. 80), amelyben az -ndó (beálló) melléknévi igenévképző.

NNyv. 1: 202, 3: 41; TESz.; MNy. 69: 82; EWUng. iszamik