internacionális A: 1837 internationalis (Rajzolatok 1837. jún. 11.: 372); 1841 internationalis (Nyr. 92: 226); 1871/ internacionális, international (NSz.) J: ’nemzetközi | international’
internacionálé A: 1871/ internationállal, Internationale (NSz.); 1872/ internationalé-féle (NSz.); 1883/ internacionálénak (NSz.) J: 1 1871/ ’a nemzetközi munkásmozgalmat irányító szervezet | internationale Organisation sozialistischer Parteien’ (↑); 2 1926 ’a proletariátus nemzetközi forradalmi himnusza | Kampflied der internationalen sozialistischen Arbeiterbewegung’ (Horovitz: IdSzMagy. 209)
internacionalista A: 1871 internationalisták (MUjs. 1871. márc. 12.: [1]); 1872/ internationalisták (NSz.); 1886 internacionálista (NSz.); 1926 Internacionalisták (Horovitz: IdSzMagy.) J: ‹fn› 1872/ ’az internacionalizmus híve, harcosa | Internationalist’ (↑) | ‹mn› 1886 ’az internacionalizmussal kapcsolatos, rá vonatkozó | dem Internationalismus entsprechend, ihn betreffend’ (↑)
internacionalizmus A: 1872/ internationalismus (NSz.); 1886 internacionalizmus (NSz.) J: ’nemzetköziség | Internationalismus’
Nemzetközi szók. | ≡ Ném. international; ang. international; fr. international; stb.: ’nemzetközi’; – az angolból terjedt el [tudatos szóalkotással az ang. inter- ’között, közt’ + ang. national ’nemzeti’ szavakból, amelyek a lat. inter ’között, közt’, ill. lat. natio ’születés, származás, eredet, faj, nemzet’ szavakra mennek vissza] | ném. Internationale; ang. the International; fr. Internationale; stb.: ’internacionálé ‹szervezet, dal›’ | ném. Internationalist; ang. internationalist; fr. internationaliste; stb.: ’az internacionalizmus híve’ | ném. Internationalismus; ang. internationalism; fr. internationalism; stb.: ’nemzetköziség, internacionalizmus’. Az internacionálé-hoz vö. ném. Internationale Arbeiterassoziation ’a szocialista pártok államközi szövetsége’, amely az ang. the International Working Men’s Association ’ua.’ kifejezésre megy vissza. ⌂ A magyarba leginkább a németből érkezett, részben latinosított végződéssel. Az internacionálé végződéséhez vö. nacionálé ’‹személyi› adatok összessége’ 1882.
☞ TESz.; EWUng.→ náció