intéz A: 1474 meg enteʒɵtt [sz.] (BirkK. 6); 1508 Intezek; intiztetonk [sz.] (DöbrK. 292, 99); 1755 éntézi (NSz.); 1759 íntézni [sz.] (NSz.); 1833 intėzés [sz.] (Fogarasi: Műsz. Intimatum a.) J: 1 1474 ’említ; megnevez | erwähnen; benennen’ (); 2 1500 ’vminek tart, becsül | halten für etw, schätzen’ (OklSz.); 3 [ma főleg el~] 1508 ’véghezvisz | erledigen’ # (DöbrK. 292); 4 1527 ’küld, juttat, irányít | an jmdn richten’ # (Heyden: Puerilium 49); 5 1602 ’(el)dönt, (el)határoz | bestimmen’ (MNy. 69: 107); 6 1645 ’céloz | zielen’ (NySz.); 7 1708 ’vmit végez, rendszeresen foglalkozik vele | verrichten, verwalten’ # (Pápai Páriz: Dict.) Sz: intézet 1649 Intézet ’cél, szándék | Ziel, Vorhaben’ (Szily: NyÚSz.); 1793 ’intézmény | Institut’ (Szily: NyÚSz.) | intéző 1794 Intézö́ ‹mn-i igenév› (NSz.); 1806 ’végrendelkező, örökhagyó | Erblasser’ (NSz.); 1852 ’intézkedő, rendelkező személy | (Guts)verwalter’ (Ballagi M.: SIdSz.) | intézmény 1794 intézményem ’intézkedés | Anordnung, Verfügung’ (MKurir 1794. máj. 16.: 597); 1843 ’társadalmi v. állami szervezet’ (MTSZ.) | intézkedik 1829/ intézkedései [sz.] (NSz.)

Belső keletkezésű, valószínűleg származékszó. |  ⌂  Az alapszó az →int² ’kedv, ízlés; irány’ lehetett. A végződés -z igeképző; vö. fejez (→fej²), kedvez (→kedv) stb. Az intéz alak az eredeti intez változatból ë > é hangzónyúlással keletkezhetett, esetleg az →idéz, tetéz (→tető) stb. analógiája alapján. A 2., ill. 3. jelentés lehetett az eredeti; az 1. jelentés az →int¹ hatására keletkezhetett.

EtSz. -ént a.; TESz.; EWUng. int²