idéz A: 1512–1526 ÿdeznek (KL. 26.); 1787 időzi (NySz.); 1817 üdőztessék (NSz.) J: 1 1512–1529 ’törvény elé rendel; vhová rendel | vor Gericht zitieren; vorladen’ # (); 2 [rendszerint elő~‹ik›-vel] 1626 ? ’vminek keletkezését okozza; létrehoz | hervorrufen; zustande bringen’ # (Kreszn.), 1696 ’ua.’ (NySz.); 3 1770 ’〈figyelmet stb.〉 irányít | (Aufmerksamkeit usw.) richten’ (NSz.); 4 [főleg fek~] 1774 ’emlékezetbe hoz, emlékezik | in Erinnerung bringen, (an etw od. jmds Worte) erinnern’ (MNy. 3: 123); 5 1779 ’figyel; néz | beobachten; schauen’ (NySz.); 6 1803 ’szöveget pontosan ismétel | anführen, zitieren’ # (Márton J.: MNSz.–NMSz. Anfuͤhrungszeichen a.); 7 1808 ’megjelenésre hív, szólít 〈képzeletbeli lényt〉 | beschwören’ (NSz.) Sz: idézés 1519 jdezeſe (CornK. 336) | idézet 1564 idézet ’idézés | (Vor)ladung’ (Kovács I.: LevAd.); 1835 ’szó szerint (meg)ismételt szöveg | Zitat, wörtliche Anführung’ (Tzs. Schriftstelle a.)

Származékszó. |  ⌂  Az →ide szóból keletkezett -z igeképzővel; vö. →aláz, előz (→előtt) stb. Az eredeti jelentése ’ide, közeli helyre hív stb.’ lehetett; a későbbi jelentések ebből alakultak ki.

Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng. ide