ibrik × A: 1585 Ibrik (Cal. 467) J: 1 1585 ’szűk nyakú, korsószerű edény; bögre | krugförmiges Gefäß mit engem Hals; (kleines) Trinkgelaß’ (); 2 1838 ’éjjeli edény | Nachttopf’ (Tsz.)

Oszmán-török jövevényszó. |  ≡  Oszm. ibrīk, (R.) ıbrık: ’szűk nyakú, korsó formájú edény’ [< újperzsa ibrīq ’ua.’ < arab ibrīq ’ua.’].  ≋  Megfelelői: rom. ibric; blg. ибрик; stb.: ’ua.’.  ⌂  A 2. jelentés az →ibrikál hatására keletkezhetett.

TESz.; Kakuk: ÉlOsm. 190; EWUng. ibrikál