humbug A: 1833 (humbug) [es. nem m.] (ErdélyiH. 1833. jún. 15.: 396); 1839 "humbug" (Hirnök 1839. okt. 3.: [3]); 1858 humbugtól (NytudÉrt. 93: 47) J: ’hűhó, ámítás | Klimbim, Humbug’
Angol jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. | ≡ Ang. humbug ’csalás, szélhámosság’; – vö. még ném. Humbug ’ua.’. Az angol szó tisztázatlan eredetű, esetleg összetett szó a ang. hum ’megtévesztés, ámítás’ + (R.) bug ’kísértet, rém’. ≋ Megfelelői: fr. humbug; cseh humbuk; le. humbug; stb.: ’humbug’.
☞ Nyr. 92: 115; TESz.; EWUng.