humanitás A: 1792 Humanitás-Profeſſzora (NSz.) J: 1 1792 ’humanista műveltség, kultúra | humanistische Kultur’ (↑); 2 1808 ’emberség | Humanität’ (NSz.)
humanista A: 1792 Humanisták (MKurir 1792. febr. 17.: 221); 1862/ humanista (NSz.) J: ‹fn› 1862/ ’a humanizmus követője, eszményeinek híve | Humanist’ (↑) | ‹mn› 1904 ’a humanizmus eszméit követő | humanistisch’ (Radó: IdSz.)
humánus A: 1795/ humanusok (MNy. 84: 128); 1806/ humánus (NSz.) J: ’emberbaráti, emberséges, jóindulatú | human’
humanizmus A: 1837 humanismus (HazKülfTud. 1837. ápr. 8.: 225); 1841 humanismus (NSz.); 1862/ humanizmust (NSz.); 1889 humanizmusáról (NSz.) J: 1 1841 ’az emberiességet, az ember szabadságát, az emberi méltóságot hirdető világszemlélet, ill. magatartás | Humanität’ (↑); 2 1882 k. ’a 14–16. sz.-ban a reneszánsszal kapcsolatos, a világiasság, a személyes szabadság és a tudomány jogát hirdető irodalmi és szellemi irányzat | Humanismus’ (MagyLex. Humanitás a.)
humán A: 1844 human és real iskolák (NemzetiU. 1844. júl. 5.: [1]); 1891 human (Füredi: IdSz.); 1954 humán (Horváth: HSz.) J: 1 1891 ’emberbaráti, emberséges, jóindulatú | human’ (↑); 2 1954 ’humánus, a társadalomtudomány(ok) ágait alkotó tudomány(ok) | humanistisch’ (Horváth: HSz.)
A szócsalád időrendben korábbi tagjai, a humanitás, humánus latin jövevényszók. | ≡ Lat. humanitas ’emberiesség; magasabb műveltség’ | lat. humanus ’emberi’, (h.) ’ua.; jóindulatú, kegyes’ [< lat. homo ’ember’]. ≋ Megfelelői: ném. Humanität ’humanitás’; fr. humanité ’ua.; emberiség; humán szak’; stb. – Ném. human; fr. humain; stb.: ’humán’. ⌂ A magyar szóvégi s-hez a vö. →fakultás, →ámbitus stb.
A humanizmus, humanista nemzetközi szók. | ≡ Vö. ném. Humanismus; ang. humanism; fr. humanisme; ol. umanismo; stb.: ’humanizmus’ | ném. Humanist; ang. humanist; fr. humaniste; ol. umanista; stb.: ’humanista’. Főleg a franciából és az olaszból terjedt el. Az elnevezéseknek az az alapja, hogy a reneszánsz kor szellemi-művészeti irányzatának követői az emberi egyéniség szabad fejlődését állították középpontba.
A szócsaládhoz még | ⇒⌂ A magyarba valószínűleg a németből került át. ⌂ A humanista szóvége latinosítás eredménye. – A humán melléknév valószínűleg a ném. human (↑) átvétele. A 2. jelentés a humán tagozat ’humanisztikus műveltséget adó tagozat’ (1958: NSz.) szókapcsolatban alakulhatott ki a reál (→realitás) ellentéteként. ∼ Idetartozik: humaniórák [többes szám] ’humán tudományok, tantárgyak összessége’ (1876: NSz.).
☞ TESz. humanizmus a. is; EWUng.→ humusz