horgad A: 1416 u./¹ lehoꝛgadua (BécsiK. 100) J: [főleg le~] ’le(felé) görbül, görnyed, kókad | sich (abwärts) krümmen’

horgaszt A: 1416 u./¹ Meǵhorgaztattanac [sz.] (BécsiK. 273) J: [főleg igekötővel, ma le~] ’le(felé) görbül, görnyed, (le)hajlik | (abwärts) krümmen, biegen’

Származékszók egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő -g gyakorító képzővel keletkezett. Ennek a tőnek a →horog-gal való összefüggéséhez vö. →csillog : →csillag, ill. →hang Az abszolút tő eredetéhez vö. →horol. A végződések kezdő-visszaható, ill. műveltető képzők.  ⚠  Éppen ezeknek a képzőknek a deverbális természete miatt nem meggyőző az a nézet, amely szerint a horgad és a horgaszt a →horog származékai.

TESz. horog a.; EWUng. horog, horol