hepciás A: 1854 hepciás (NSz.); 1877 Hépcziáskodik [sz.] (Nyr. 6: 516); nyj. hapciáskodik [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1854 ’kötekedő; akadékoskodó | krakeelerisch, krittelig’ (); 2 1854 ’hetvenkedő, hencegő | prahlerisch’ () Sz: hepciáskodik 1854 [sz.] ()

Bizonytalan eredetű, esetleg származékszó egy fiktív tőből. |  ⌂  A tő ismeretlen eredetű. A szóvégi -s melléknévképzőnek tűnik.

TESz.; EWUng.