hengerít A: 1416 u./² hènǵèꝛeite; èlhèngeꝛeite (MünchK. 35rb, 35va); 1604 Hengeritem (Szenczi Molnár: Dict.); 1796 höngöríteni [sz.] (NSz.) J: ’hengerget, forgat, gurít | wälzen, rollen 〈trans.〉’ #

hengerget A: 1519 henghergheteenek (JordK. 310–311) J: ’hengerít, forgat, gurít | wälzen, rollen 〈trans.〉’ #

hengereg [1] A: 1562 hengereg vala (NySz.); 1586 Hengoͤroͤg vala (NySz.); 1604 Hengergek (Szenczi Molnár: Dict.); 1790 höngörögni [sz.] (ItK. 13: 260); 1799 hengejgö́ [sz.] (Márton J.: MNSz.–NMSz. Rolle a.); 1864 hengerėg (CzF.); nyj. hengërëg (ÚMTsz.) J: ’forgolódik, gurul, gördül | sich wälzen, rollen 〈intrans.〉’ Sz: hengergőzik 1799 hengejgö́zni [sz.] ’hempereg, fetreng, forgolódik | sich wälzen’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Rollen a.)

hengeredik A: 1585 hengeredoͤt [sz.] (Cal. 922); 1751 hoͤngoͤroͤdik [] (NySz.); 1864 hengerėdik (CzF.) J: ’hempereg, fetreng, forgolódik | sich wälzen’ #

henger A: 1784 henger (NyF. 14: 28); 1833 Höngör (Kassai: Gyökerésző 2: 403); 1864 hengėr (CzF.) J: ’kör alapú hasáb | Walze, Zylinder’ # Sz: hengerel 1836 Hengerel (Fogarasi: MNZsebsz.)

A szócsalád alapjai, az igék származékszavak egy relatív fiktív tőből. |  ⌂  A relatív tő -r gyakorító képzővel keletkezett. Az abszolút tő valószínűleg onomatopoetikus eredetű, és összefügg a →hencseredik, →hentereg valamint esetleg a →hemperkedik, →hömpölyödik szócsaládok tövével is. A végződések különféle igeképzők.

A henger nyelvújítási szó. |  ⌂  Nyelvújítási elvonás a szócsalád igéiből.

A szócsaládhoz még |  ≁  Nem tartozik ide: (N.), (R.) henger ~ hengér ’hóhér’  (1585: Cal. 884); ez a ném. Henker ’hóhér’ átvétele.

Bárczi: SzófSz. henger a.; Grétsy: Szóhas. 171; TESz.; EWUng. hemperkedik, hencseredik, hentereg, hömpölyödik