haszon [4] A: 1193 ? cazun (NytudÉrt. 38: 74); 1265 Hoznus [sz.] [hn.] (OklSz.); 1274/ Haznus [sz.] [szn.] (Szentpétery: KritJ. 2/2: 107); 1372 u./ haʒnal [sz.] (JókK. 54); 1456 k. haʒontalan [sz.]; haʒomtalan [sz.]; haʒantalan [sz.] (SermDom. 1: 385, 2: 689, 2: 281); 1518 k. hazzon (SándK. 7); 1604 Háʃʒon (Szenczi Molnár: Dict. Commóditas a.); nyj. haszany (ÚMTsz.) J: 1 1193 ? ’terméshozam; haszonállatok hozama (tej, tojás, hús, méz, gyapjú stb.) | Fruchtertrag; Ertrag von Nutztieren’ (↑); 2 1265 ’(anyagi, szellemi, erkölcsi) előny; érték | (materieller, geistiger, moralischer) Vorteil, Nutzen; Wert’ # (↑); 3 1450 ’jövedelem; nyereség | Einnahme, Einkommen; Gewinn’ # (OklSz. kamara-haszna a.); 4 1474 ’vminek a foganatja, jó hatása; vminek az eredményes, sikeres volta | Wirksamkeit 〈einer Sache〉; Erfolg, Ergebnis 〈einer Sache〉’ (BirkK. 2a); 5 1577 ’lehetőség, képesség | Möglichkeit, Vermögen’ (KolGl.); 6 1577 ’alkalmasság, használhatóság | Geeignetheit, Anwendbarkeit’ (KolGl.); 7 1697 ’felhasználás, igénybevétel | Verwendung, Inanspruchnahme’ (NyIrK. 27: 126) Sz: hasznos 1265 [hn.] (↑) | használ 1372 u./ (↑) | használat 1372 u./ haʒnalatÿat ’hasznosság | Nützlichkeit’ (JókK. 20); 1808 ’felhasználás, alkalmazás | Anwendung, Benutzung’ (NSz.) | használatos 1456 k. haʒnalatos ’hasznos, hasznavehető | nützlich’ (SermDom. 1: 407); 1881 ’felhasználásra kerülő, szokásos | gebräuchlich’ (NSz.) | haszontalan 1456 k. ’mihaszna | unnütz 〈Adj.〉’ (↑); 1493 k. ’hasztalan, sikertelen, hiábavaló | vergeblich 〈Adv.〉’ (FestK. 378) | használatlan 1513 haznalatlansagocat [sz.] ’mihaszna | unnütz’ (NagyszK. 98); 1518 k. haznalatlan ’haszon nélkül való | unbenutzt’ (SándK. 22) | használt 1514 haznaltnac ‹bef mn-i igenév› ’olyan, aki v. ami hasznát vette vminek’ (LobkK. 34); 1864 ’használatban lévő v. az volt, nem új | gebraucht’ (CzF.) | hasznatlan 1529 e. haznotlan ’(fel)használhatatlan, hasznosíthatatlan | unnützbar 〈Adj.〉’ (VirgK. 87r) | hasznosít 1636 hasznositója [sz.] (NySz.) | használható 1766 használhatónak (NSz.) | használhatatlan 1790 használhatatlanságok [sz.] (NSz.)
Bizonytalan eredetű, esetleg örökség magyar képzéssel, megfelelői azonban vitatottak. | 1 Örökség a finnugor korból. | ≡ Vö. cser. (KH.), (U.), (B.) kuška-; md. (E.), (M.) kaso-; finn kasva-: ’növekszik, nő’ [fgr. *kasβa- ’ua.’]. ⌂ Az 1. jelentés egy eredeti ’növekedés, gyarapodás’ jelentésből keletkezhetett. A 2–7. jelentések az 1.-ből jöhettek létre. Az egyeztetés gyengéje, hogy a finnugor szó belseji *sβ > m. sz hangváltozásra nem ismerünk más példát. 2 Örökség az uráli korból. | ≡ Vö. zürj. (Sz.), (P.) koźin ’a menyasszony ajándékai a vőlegény rokonainak’; votj. (Sz.) kuǯ́i̮m ’ajándék, adomány’; cser. (KH.), (U.) kuzǝ̑k ’hozomány’; md. (E.), (M.) kaźe- ’ajándékoz’, (E.) kaźńe, (M.)kaźńä ’ajándék, adomány’; – jur. χāsū ’a varázslónak adott bér’; jen. kasu ’ua.’; szelk. gosi̮ ’ajándék’ [uráli *kaćɜ ’ajándék; ajándékoz’] ▣ ⌂ A magyar szó adataiban mutatkozó jelentésfejlődés kevéssé támogatja ezt az egyeztetést. – A végződés névszóképző; vö. →bizony, →vagyon stb. ⌂⇒ A magyarból: szbhv. (Kaj), (R.) hasan; rom. (N.), (R.) hasnă: ’haszon, előny’.
☞ Szinnyei: NyH.; ALH. 2: 374; TESz.; MSzFE.; SSA. kasvaa a.; EWUng.→ hasztalan, mihasznaUN UEW. № 212