harapódzik A: 1629 harapozot (SzT.); 1643 ? harapóznak [?✐] (MonÍrók. 8: 152); 1762 elharapazott (SzT.); 1767 harapodzott (SzT.); 1767 harapozik [▽] (NySz.); 1807/ harapódzik (NSz.) J: ’(alattomban, fokozatosan v. veszedelmet hozóan) terjed 〈tűz, hír, lázadás〉 | sich verbreiten 〈Feuer, Gerücht, Aufruhr〉’
Származékszó, alapszava azonban bizonytalan. | ⌂ Az alapszó feltehetőleg a →harap¹ lehetett. Végződése visszaható képző; vö. lopódzik (→lop), takarózik (→takar) stb. A megnevezés alapja, ill. a ’harapás, marás’ és a ’elterjedt, szétterjedt (állapot)’ jelentések egymáshoz való kapcsolata tisztázatlan. A hasonlóság alapján, amely a tűz és a hír gyors terjedése közt van, a →harap² is közrejátszhatott.
☞ MNy. 6: 174; TESz.; EWUng.→ harap¹