hantíroz ∆ A: 1782 Hontirozd (Nyr. 32: 400); 1862 Hantirozni [sz.] (NSz.) J: 1 1782 ’(le)tagad | (ab)leugnen’ (↑); 2 1862 ’beszél, szól, mond | reden’ (↑)

hanta A: 1917 hanta (Kabdebó: Jassz.) J: 1 1917 ’beszéd | Reden’ (↑); 2 1926 ’üres fecsegés, hazudozás | leeres Gerede, Faselei’ (Zolnay–Gedényi) Sz: hantázik 1930 hantázik (Zolnay–Gedényi)

hantál A: 1917 hantálni [sz.] (Kabdebó: Jassz.) J: 1 1917 ’beszél, szól, mond | reden’ (↑); 2 1924 ’hazudozik; fecseg | lügen’ (Szirmay: TolvSz.)

A szócsalád alapja, a hantíroz német jövevényszó. |  ≡  Ném. hantieren ’foglalatoskodik’, (R.) ’(vándor)kereskedést folytat’, (N.) ’lármázik’ [< fr.  (ófr.) hanter ’gyakran ellátogat, újra felkeres’].  ≋  Megfelelői: cseh  (N.) hantýrovat ’bánik vmivel, kezel vmit; tolvajnyelven beszél’.

A hantál származékszó. |  ⌂  Képzőcserével keletkezett a hantíroz-ból; vö. →blamíroz, →flangíroz stb.

A hanta elvonás. |  ⌂  A hantál-ból lett elvonva; vö. blama (→blamíroz), kaja (→kajál¹) stb.

☞ TESz. hantál a.; EWUng.