hancúrozik A: 1792 hantzúrozol (MNy. 46: 188); 1833 Hantzuroz (Kassai: Gyökerésző 2: 364); 1838 Hanczúrozik (Kassai: Gyökerésző 2: 364); 1873 Hanczározni [sz.] (Nyr. 2: 184) J: ’pajkosan, bolondosan, féktelenül ugrál, ugrándozik | mutwillig, ausgelassen herumspringen’ #
hancúzik × A: 1799 hantzúzást [sz.] (NSz.); 1808 Hantzuzni [sz.] (Sándor I.: Toldalék); 1817 hantzozván [sz.] (NSz.); 1850 hantzazás [sz.] (SzT.); 1852 hantzazik [▽] (SzT.); nyj. hánczúzik (ÚMTsz.) J: ’pajkosan, bolondosan, féktelenül ugrál, ugrándozik | mutwillig herumspringen’
Származékszó egy fiktív tőből. | ⌂ A szótő valószínűleg onomatopoetikus eredetű és a →hacacáré tövével függhet össze. A szóvég gyakorító képző. A szó belseji n inetimologikus; vö. →henceg. E hang betoldását a →hencseredik, →hengerít és a →hentereg szócsaládjainak analógiás hatása is befolyásolhatta.