hajt¹ A: 1364 ? Kerekhaytow [sz.] [szn.] (OklSz.); 1372 u./ le haÿtana (JókK. 27) J: 1 1364 ? ’ívelő alakúvá görbít; ívelő irányban mozdít, fordít, térít | biegen; bogenförmig umbiegen’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (↑); 2 [ma fel~] 1416 u./³ ’〈italt, folyadékot tartalmazó edényt〉 kiürít | hintergießen, (aus)leeren’ # (AporK. 3); 3 1495 e. ’hatalma alá kényszerít | unterwerfen’ (GuaryK. 107); 4 1519 ’〈út〉 halad, irányul | (irgendwohin) führen 〈Weg〉’ (JordK. 286); 5 [ ~ vkihez] 1519 ’vkivel rokonszenvez, vkihez vonzódik | jemandem gewogen sein’ (JordK.); 6 1568 ’vmit beszámít, betud | etw einrechnen’ (SzT.); 7 [főleg különböző ik.-kel] 1611 ’〈felület egy részét〉 hajtással visszájára fordít; 〈tárgyat〉 hajt(ogat)ással kisebb felületűvé alakít | falten’ # (Szenczi Molnár: Dict. Egybehaytom a.); 8 1662 ’figyel, meghallgat; törődik vkivel; vkinek kedvében jár v. enged vkinek | zuhören; sich um etw kümmern; willfahren’ (SzT.); 9 1683 ’〈szót, mondanivalót〉 ismétel, mondogat | wiederholen’ # (Thaly: Adal. 1: 150) Sz: hajtás 1372 u./ haytaſaual (JókK. 149) | hajtogat 1490 haytogathwan [sz.] (SzalkGl. 115.) | hajtogatás 1539 hajtogatás ’névszóragozás, deklináció | Deklination’ (NyK. 87: 360) | hajthatatlan 1585 haythatatlan (Cal. 534)

hajol [1] A: 1372 u./ haylott [sz.] (JókK. 13), de vö. →hajlék; 1590 haiól (NySz.); 1626–1627 haiul (NySz.); 1664/ hajlik [□] (NySz.) J: 1 1372 u./ ’görbülő, ívelő mozdulatot tesz; görbülő, ívelő irányban halad, eltér | sich beugen; abweichen’ # (↑); 2 1372 u./ ’beszédre figyel; enged vminek | zuhören; willfahren’ (JókK. 10); 3 1456 k. ’vonzódik vkihez, rokonszenvez vkivel; pártjára áll vkinek | jemanden gewogen sein; sich jemanden anschließen’ (SermDom. 1: 227); 4 1506 ’hajlandóságot mutat vmire | zu etwas geneigt sein’ # (WinklK. 132); 5 [ ~ vmire] 1575 ’vmilyenre, vmilyenné változik | sich verändern’ (NySz.); 6 1582 ’vmire számítódik | auf etw gerechnet werden’ (SzT.); 7 1604 ’hajlítható | biegsam sein’ # (Szenczi Molnár: Dict. Haylo a.) Sz: hajladozik 1519 haylodozo [sz.] (JordK. 385) | hajlandó 1519 haylando ’kész, hajlamos | bereit, geneigt’ (JordK. 69); 1560 k. ’hajlékony | biegsam’ (GyöngySzt. 658.) | hajlékony 1595 hailekonyok (NySz.) | hajlong 1635 haylong (NySz.) – de 1608 haylog (NySz.) | hajlat 17 sz. hajlatara ‹fn› ’görbület, kanyarulat | Biegung’ (OrvK. 18) | hajlít 1792 Hajlíttom (Baróti Szabó: KisdedSz. Hajladni a.) | hajlam 1829 hajlam (MNy. 4: 254)

Örökség ugor kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (K.) χojt- ’meghajlít, behajlít’, χojtχȧ̅t-, χojtsāχt- ’(meg)hajlik’ [ugor *kajɜ- ’(meg)hajlít, (meg)hajlik’].  ⌂  Végződése -t műveltető-mozzanatos képző, ill. valószínűleg -l gyakorító képző. A hajt¹ tárgyatlan jelentései (4., 5., 8. jelentések) a képzők alkalmi szerepét igazolják vagy a hajol eredeti jelentésének hatását mutatják (1–3. jelentések). A hajol viszonylag későn keletkezett -ik-es változataiban a visszaható jelleg erősebben megmutatkozik.  ⚠  Egyéb ugor származtatása kevésbé valószínű.

☞ JSFOu. 58/6: 1; TESz.; MSzFE. hajol a.; Lakó-Eml. 114; EWUng.→ éghajlat, hajbókol, hajlék, hajt², kajlaUN UEW. № 1770