hajó A: 1181 ? Haio [szn.] (OklSz.); 1211 Hoyouholmu [hn.] (OklSz.); 1338 Hayoswth [sz.] [hn.] (OklSz.); 1381 Hayowrewzygethe [hn.] (OklSz.); 1395 k. hay̋o (BesztSzj. 267.); 1405 k. heo (SchlSzj. 757.); 1528 heÿo, heÿabwl (SzékK. 369, 370); 1863 Hijó (Kriza [szerk.] Vadr. 502) J: 1 1211 ’nagyobb vízi jármű | Schiff’ # (); 2 1754 ’templombelső, templomhajó | Kirchenschiff’ (NSz.); 3 1789 ’léghajó | Luftschiff’ (NSz.); 4 1838 ’csónak | Kahn’ (Tsz.) Sz: hajós 1338 [hn.] (); 1395 k. hayoʒ ‹fn› (BesztSzj. 272.) | hajócska 1416 u./² haioւkaba (MünchK. 21rb) | hajózik 1531 hayozuan [sz.] (TelK. 94) | hajókázik 1585 Haiokazom (Cal. 690)

Vitatott eredetű. | 1 Örökség, uráli kori tővel, magyar képzéssel. |  ≡  A tőhöz vö. vog.  (T.), (P.) kē̮ľ; cser.  (KH.) kuγi, koγi; md.  (E.) kiľej, (M.) kelu; finn koivu; ?  lp.  (norv.) koḁjĕvū; – jur. χo, kujku; szelk. k͔wǟ; kam. kujɯ; stb.: ’nyírfa’ [uráli *kojβa ’ua.’].  ⌂  A szó belseji * > m. j változáshoz vö. →táj. Végződése névszóképző. A magyarban az eredeti jelentése ’fatörzsből kivájt csónak’ lehetett. A származtatás feltételének tekinthető ’nyírfa’ > ’nyírfából, fatörzsből készült kosár, edény’ > ’csónak, hajó’ változáshoz vö. finn haapa ’nyárfa’ : haapio ’nyárfából készült csónak’; norv.  (N.) kane ’kétfülű csésze’ : ném. Kahn ’kis csónak’; vö. még →edény; ném.  (ófn.) scif ’hajó; edény’; stb. 2 Ótörök jövevényszó. |  ≡  Vö. csag. qayuq, qayı̈q ’hajó’; oszm. kayık ’csónak’; jak. χayı̈̄q, χayūk ’hajó’; stb. Megfelelői a mongol és a tunguz nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A szó eleji török q > m. h hangváltozás alapján a szó a magyar nyelv török jövevényszavainak legrégebbi rétegébe tartozhat. A szóvéghez vö. →apró, →karó stb. A származtatást nehezíti az a tény, hogy csak kevés ótörök adat áll rendelkezésünkre.  ⌂  A két származtatás egymáshoz való viszonya tisztázatlan: lehetséges, hogy a szó egy széles körben elterjedt régi keleti vándorszó.  ⌂⇒  A magyarból: szlk.  (N.) hajov ’csónak, kisebb hajó’.

MSFOu. 52: 314; MNy. 57: 169; TESz.; MSzFE.; Ligeti: TörK. 28; SSA. koivu a.; EWUng. lég-, űr-UN UEW. № 334