hír A: 1211 ? Hyrrud [sz.] [szn.] (PRT. 10: 511); 13. sz. eleje/ hýrunc (KT.); 1456 k. herdeteſſekh [sz.] (SermDom. 2: 33); 1553/ huͤrre (Tinódi: Cronica A4a) J: 1 13. sz. eleje/ ’tudomás vmiről | Kenntnis’ # (↑); 2 1325/ ’(friss) értesülés, értesítés vmiről | Nachricht’ # (OklSz.); 3 1575 ’közismertség | Ruhm’ (Assz. B1a) Sz: hirdet 1372 u./ hyrdetem meg (JókK. 95) | hirheszik, hirhedik 1372 u./ meg hyrhewuek ’hírként elterjed, híressé válik | berühmt werden’ (JókK. 150) | hirdetés 1405 k. hirdetes (SchlSzj. 644.) | híres 1416 u./¹ hiꝛėſſėǵo̗ [sz.] (BécsiK. 26) | híresség 1416 u./¹ [sz.] (BécsiK. 26) | hirdetet 1416 u./² hiꝛdètète ’kihirdetés | Kundgebung’ (MünchK. 2r) | híresztel 1792 híreſztelni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. Hír a.) | hírnök 1795 hírnekek (Szily: NyÚSz.) | hírlik 1817 hírlett ki (TudGyűjt. 1817/9.: 71); 1846 (NSz.) | hírhedt 1836/ ’híres, hírneves | hochberühmt’ (NSz.); 1857 ’rossz hírű | berüchtigt’ (Szily: NyÚSz.)
Ismeretlen eredetű. | ⌂ A magyar szókészlet igen régi eleme lehet. ⌘ A híresztel, hírnök, hírlik, hírhedt ~ hírhedett nyelvújítási származékszavak. A hírhedt esetében idővel pejoratív jelentésváltozás történt. ⚠ Az ótörökből való származtatása kevésbé valószínű. ⌂⇒ A magyarból: rom. (N.), (R.) hir ’újdonság, hír.’.
☞ MNy. 3: 218; TESz. hírhedt a. is; Ligeti: TörK. 27; EWUng.→ gólya-, gyász-, hír-, hirtelen
hír-
I hírnév A: 1519 k. hӳreth neuet (DebrK. 459); 1552 hir nevv (Heltai: Dial. E6b.) J: ’elismertség | Ruhm, Reputation’ # Sz: híres-neves, hírneves 1527 hyro̗s newes (ÉrdyK. 527); 1804 hir neves (NSz.)II hírvesztő † A: 1520 hirueste leueleth (GyöngyGl. 342.) J: ’gyalázkodó, rágalmazó | schmähend, verleumdend’ – De vö. 1456 k. hÿreveʒteth [sz.] ’ua.’ (SermDom. 2: 573)III hírmondó A: 1527 hyr-mondo (ÉrdyK. 384) J: ’futár, küldönc | Bote, Kurier’ | hírviselő † A: 1527 hyr vyſelo̗nek (ÉrdyK. 558) J: ’futár, küldönc | Bote’ | hírhordozó A: 1604 Hirhordozo (Szenczi Molnár: Dict.) J: ’pletykákat terjesztő személy | Zuträger’ | híradó A: 1781 hír-adó (NSz.) J: ‹mn› 1781 ’hírek közlésére szolgáló | zur Mitteilung von Nachrichten dienend’ (↑) | ‹fn› 1960 ’napi eseményekről szóló műsor 〈televízióban〉 | Tagesschau’ # (ÉrtSz.) | Ilyenek még: hírhintegető ’pletykákat terjesztő személy | Zuträger’ (1660 e./: NySz. Hintëgetés a.); hírhordó ’ua.’ (1748: NySz. Hordó a.); hírvivő ’futár, küldönc | Bote’ (1823: NSz.)IV hírharang A: 1616 hir harangnak (NySz.) J: 1 1616 ’fecsegő, pletykát hordó személy | Neuigkeitskrämer’ (↑); 2 1882 ’lélekharang | Totenglocke’ (NSz.)V hírforrás A: 1804 hír-forrásokot (NSz.) J: ’akitől, ill. ahonnan vmely hír származik | Nachrichtenquelle’ | hírlap A: 1808/ Hírlapunk (NSz.) J: ’újság, napilap | Zeitung’ # | hírközlés A: 1834 hírközlést (Jelenkor 1834. júl. 30.: 133) J: ’hírek továbbítása, terjesztése | Nachrichtenübermittlung’ | Ilyenek még: hírlevél ’újság | Zeitung’ (1799: Sokféle 6: 123); hírszolgálat ’híranyag továbbítását végző szervezet | Nachrichtendienst’ (1902: NSz.); hírügynökség ’híranyag összegyűjtésévekl és átadásával foglalkozó szervezet | Nachrichtenagentur’ (1921: NSz.)
Összetett szók. | ⌂ Előtagjuk azonos a →hír szóval.
A hírnév mellérendelő összetétel. | ⌂ Az előtag jelentése ’kedvező ismertség’, az utótagé pedig ’megbecsültség’; a jelentéstanához vö. →pervatvar, →rabszolga stb.
A hírvesztő jelöletlen tárgyas összetétel. | ⌂ Az előtag jelentése ’kedvező ismertség’.
A 3. csoport tagjai jelöletlen tárgyas összetételek. | ⌂ Előtagjuk jelentése ’(friss) értesülés, értesítés’. ∼ Ezeknél utótagként gyakran megjelenik az ugyanabból a tőből képzett hasonló jelentésű főnév is; vö. hírmondás ’(friss) értesülés, értesítés’ (1585 k.: Gl. mondás a.); hírhordozás ’pletykálkodás, híresztelés’ (1616: NySz. Hordozás a.); stb. A híradó-hoz vö. még hírré adó ’futár, hírvivő’ (1752: NSz.).
A hírharang jelentéssűrítő összetétel. | ⌂ Jelentéstani alapja az a körülmény, hogy a múltban a harang volt az egyik legfontosabb hírközlő eszköz; 1. jelentése rosszalló árnyalatú változás eredménye; vö. ném. (R.) glocke ’locsogó személy’.
Az 5. csoport tagjai összetételek. | ⌂ A korábbi szavak alapján keletkeztek, köztük német mintára alkotott tükörfordítások is lehetnek. Vö. ném. Nachrichtenquelle, Nachrichtenblatt, Nachrichtenübermittlung stb. Az utótagok (címszavak kivételével): vesztő (→veszt); viselő (→visel); mondó (< →mond); hordozó (< →hord); adó (< →ad); közlés (→közöl).
☞ TESz. hírharang a., hírlap a., hírnév a.; EWUng.→ ad, forrás, harang, hír, hord, közöl, lap, mond, név, vesszt, visel