-szög

I háromszög A: 1778 három szeget (NSz.) J: ’három egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Dreieck’ # – De vö. 1560 k. haarom szegw borso [sz.] ’három szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | drei Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (GyöngySzt. 4622.) | négyszög A: 1784 négyszegü [sz.] (NSz.) J: ’négy egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Viereck’ # – De vö. 1416 u./¹ nėg zėģo [sz.] ’négy szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | vier Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (BécsiK. 11) | hatszög A: 1784 Hat-szög (NSz.) J: ’hat egyenessel határolt síkidom, ill. ilyen alakzat | Sechseck’ # – De vö. 1585 Hat zegwͤ [sz.] ’hat szöglettel, sarokkal rendelkező 〈tárgy〉 | sechs Ecken habend 〈Gegenstand〉’ (Cal. 976)II derékszög A: 1784 derék szegü [sz.] (NSz.) J: ’90 fokos szög 〈a matematikában〉 | rechter Winkel’ # | tompaszög A: 1784 tompa szegü [sz.] (NSz.) J: ’90 foknál nagyobb, 180 foknál kisebb szög 〈a matematikában〉 | stumpfer Winkel’ # | hegyesszög A: 1836 hegyes szöget (Honművész 1836. márc. 27.: 193) J: ’90 fokosnál kisebb szög 〈a matematikában〉 | spitzer Winkel’ #

Összetett szavak utótagja, azonos a szög (→szeg²) szóval. |  ⌂  Az 1. csoport összetételeinek számnévi, a 2. csoportéinak melléknévi előtagja van. E geometriai szakszók keletkezésében latin és német minták is szerepet játszhattak; vö. lat. triangulum ’háromszög’, angulus obtusus ’tompaszög’; ném. Dreieck ’háromszög’, stumpfer Winkel ’tompaszög’; stb. Az 1. csoportba tartozó geometriai szakszavak előzményei a tárgyak szögleteinek számára vonatkoztak, geometriai jelentés nélkül (↑). Mindkét csoport tagjaihoz szegelet (→szeg²) utótagú, geometriai idomokat jelölő összetételek is előzményül szolgáltak; vö. (R.) háromszegelet ’háromszög’  (1655: Apáczai: MEnc.); (R.) tompa ... szegelet ’tompaszög’  (1655: Apáczai: MEnc.). A korábbi illabiális változatokat teljesen kiszorította a szög forma.  ⌘  Maguk a mértanban használt szakszók nyelvújítási alkotások.

TESz. derékszög a., háromszög a., szög² a.; EWUng. derék, három, hat², hegy, négy, szeg², tompa