gulászta × A: 1795 gulásztás [sz.] (Bakos F.: REl. 258); 1803 guráſzta (Márton J.: MNSz.–NMSz. Biestmilch a.); 1808 Gulaſztás [sz.] (Sándor I.: Toldalék); 1833 Kurásztra (Kassai: Gyökerésző 2: 198); nyj. gujësztra (MTsz.); guluszta (ÚMTsz.); guráca (Nyatl. előtej a.); gurázda (MTsz.); korȧszta (Nyatl. előtej a.); Kulajsztra (Herman: Pászt. 436); kurászka, kurászla (ÚMTsz.) J: 1 1795 ’fecstej | Biestmilch’ (↑); 2 1904 ’összement, megromlott tej | geronnene Milch’ (ÚMTsz.)

Román jövevényszó, szlovák és ukrán közvetítéssel is. |  ≡  Rom. coraslǎ, [végartikulussal] corasla, (N.) colástrǎ, corástǎ, corástrǎ, curástǎ, curástrǎ: ’fecstej’; – vö. még szlk.  (N.) kulájstra, kulástra ’fecstejjel készült sütemény’, kurásla ’fecstejjel készült leves’, kurástva ’fecstej’; ukr.  (N.) коля́стра, куля́стра, кулéŭстра ’ua.’. A románban a lat. colostra ’ua.’ továbbélése. A vlach pásztorkodás szava.  ⌂  A szó eleji k > g hangváltozáshoz vö. →gerezna, →guzsaly stb. A szóvégi a-hoz, a románból való átvétel esetében, vö. →áfonya. A magyarban keletkezett 2. jelentés arra a megfigyelésre megy vissza, hogy a fecstej főzés közben összemegy, megtúrósodik.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 649; TESz.; Bakos F.: REl. 258; EWUng.