gratulál A: 1599/ gratulálni [sz.] (MNy. 69: 501); 1793 grátulálnak (NSz.) J: ’örvendetes esemény, évforduló stb. alkalmából vkinek kifejezi jókívánságait, ill. elismerését | gratulieren’ #
gratuláció A: 1742 gratulatioval (MNy. 67: 65); 1803 Gratulátziójára (NSz.) J: ’jókívánság, ill. elismerés kifejezése, szerencsekívánat | Gratulation’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. gratulari ’örömét mutatja; szerencsét kíván’ [< lat. gratus ’szíves; kellemes; köszönetet érdemlő; hálás’] | lat. gratulatio ’örömnyilvánítás, szerencsekívánat’. ≋ Megfelelői: ném. gratulieren, Gratulation; fr. (R.) gratuler, gratulation stb.: ’gratulál’, ’gratuláció’.
☞ TESz.; EWUng.→ grácia