gránát³ A: 1643 gránát golyobisokat (MHH. 24: 112); 1665 granát (Saád: TüzérsSz. 49); 1670 grannát (Saád: TüzérsSz. 49); 1759 gránáták (NSz.) J: ’(tüzérségi) robbanólövedék | Granate’ # Sz: gránátos 1810 granatos ‹mn› (NSz.); 1838 Granátos ‹fn› ’kézi hajítású gránátokkal felszerelt, különleges egyenruhát viselő katona | Grenadier’ (Tzs.)

Vándorszó. |  ≡  Ném. Granate; fr. grenade; ol. granata; szbhv. granata; szlk. granát; stb.: ’gránát’. Az olaszban keletkezett [< ol.  (R.) granata ’gránátalma ‹sok magvú gyümölcs›’; vö. még lat. malum granatum ’ua.’].  ⇒⌂  A magyarba leginkább a németből került át.  ⌂  A gránáta változat szóvégi hanghelyettesítéssel keletkezett (vö. →cérna, →ciha stb.) vagy közvetlenül az olaszból ered (↑).  ∼  Idetartoznak: (R.) granatir ’gyalogos katona’  (1690: Horváth M.: NEl.), granatiros ’ua.’  (1690: SzT.); ezek a ném. Grenadier ’ua.’, (R.) grenadierer ’ua.’ szavakra mennek vissza.

☞ TESz.; Horváth M.: NEl.; Pellegrini-Eml. 678; EWUng.→ gránát²