grádus ∆ A: 1372 u./ gradoſaʒerent (JókK. 64); 1558 k. gradus (SzT.); 1585 gráduson [?✐] (MNy. 75: 506); 17. sz. második fele grád (Nyr. 29: 257); 1757 garádusától (NSz.) J: 1 1372 u./ ’(lépcső)fok, fokozat | Stufe’ (↑); 2 1558 k. ’fok mint mértékegység | Grad als Maßeinheit’ (↑); 3 1559 ’rangfok(ozat) | Rangstufe’ (Székely I.: Krón. 99a); 4 1695 ’akadémiai fokozat | akademischer Grad’ (Magyary-Kossa: OrvEml. 3: 438)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. gradus ’lépés; lépcsőfok, lépcső; fok, fokozat, szint’, (h.) ’ua.; rang, méltóság, tekintély; stb.’ [< lat. gradi ’lép(ked)’]. ≋ Megfelelői: ném. Grad; fr. grade; stb.: ’fok, fokozat, szint ‹mértékegységként is›’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →ámbitus stb. A grád változatot nemzetközi megfelelők is befolyásolhatták. A latin szó egy másik keletkezésmódjához vö. →grádics.
☞ TESz.; EWUng.→ agresszió, degradál, grádics, graduál, grasszál, kongresszus