gitár A: 1803 gitarrájoknak (NSz.); 1806/ ghitárom (Kazinczy: Lev. 160); 1807 Gitározott [sz.] (SzT.); 1814 guitarr (Gáldi: Szótir. 34) J: ’általában hat húrú, lapos testű pengetőhangszer | Gitarre’ # Sz: gitároz 1807 (↑)
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Gitarre, (R.) guitarra; ang. guitar; fr. guitare; stb.: ’gitár’. Főleg a franciából terjedt el [< sp. guitarra ’ua.’]. Forrása a gör. γιϑάρα ’citera, pengetős hangszer’, amely az arab kitara ’gitár’ közvetítésével került a spanyolba. ⇒⌂ A magyarba német és francia közvetítésével került át.
☞ Bárczi: SzófSz.; TESz.; EWUng.→ citera