gazda A: 1177/ ? Gastateluke [hn.] (NévtÉ. 6: 32); 1372 u./ gaʒda (JókK. 26); 1517 kazdaya (DomK. 199) J: 1 1372 u./ ’a ház feje, házigazda | Hauswirt’ # (↑); 2 1544 ’(gazdasági) felügyelő | Verwalter’ (OklSz.); 3 1570 ’vminek a tulajdonosa, birtokosa | Eigentümer, Besitzer, Inhaber’ # (SzT.); 4 1570 ’kenyéradó; munkaadó | Brotgeber; Arbeitgeber’ (SzT.); 5 1609 ’férj, férfi | Gemahl, Mann’ (SzT.); 6 1720 ’egy fajta régi kártyajáték | Art Kartenspiel’ (NSz.); 7 1752 ’földműves | Landwirt’ # (SzT.); 8 1894 ’az az állat v. növény, amelyen élősködő telepedett meg | Wirtstier, Wirtspflanze’ (PallasLex.); 9 [jelzői értékben is] 1897 ’gazdag, vagyonos ember | Reicher’ (Nyr. 26: 427) Sz: gazdálkodik 1456 k. gaʒdalcodot ’vendégül lát | bewirten’ (SermDom. 2: 266); 1759 [sz.] ? ’gazdasági munkával való foglalkozás | wirtschaftliche Arbeit betreiben’ (NSz.); 1789 ’ua.’ (NSz.) | gazdákodó 1470 gazdalkodok ’vendégszerető | gastfreundlich’ (SermDom. 2: 374); 1912 ’földműves gazda | Landwirt’ (Kelemen B.: IdSz.) | gazdaság 1544 gazdasagaert ’vkinek gazdasági felügyelőként való működése | Wirkung als Verwalter’ (OklSz.); 1593 ’(mező)gazdasági tevékenység | Wirtschaften’ (SzT.); 1770–1780 ’a gazdálkodás alapját alkotó termelőegység, birtok | Landgut’ (NSz.) | gazdátlan 1750 gazdátlanság [sz.] ’barátságtalan, éjjeli szállást megtagadó | unfreundlich, Nachtquartier verweigernd’ (Wagner: Phras. Inhoſpitalitas a.); 1835 ’senkihez sem tartozó | herrenlos’ (Tzs. Herrenlos a.) | gazdasági 1752 Házi-gazdasági (NSz.) | gazdaságos 1776 gazdaságos ’bőkezű | freigebig’ (NSz.); 1795 ’hasznos, kifizetődő | nützlich, rentabel’ (NSz.) | gazdász 1840 gazdászok (HasznMul. 1840. jan. 11.: 15) | gazdászat 1840 gazdászat (BibliogrÉrt. 1840. aug. 31.: 49)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Óe. szl. gospoda ’vendégfogadó’; szbhv. gospoda ’urak, uraságok’; cseh  (N.), (R.) hospoda, (R.) ’házigazda, háziasszony’, (N.) ’fogadó, kocsma; fogadós, kocsmáros’; or.  (e.), (R.) господа [többes szám] ’urak; hatalom; vendégszeretet; szálláshely’, or. господа [többes szám] ’uraim’; stb. [tisztázatlan eredetű].  ⌂  A gazda alak az átvett szláv szó második, nyílt szótagi magánhangzójának kiesésével, az így létrejött mássalhangzó-torlódás egyszerűsítésével, majd pedig szd > zd zöngésüléssel keletkezhetett; vö. még →vajda. A kazda változat a kazdag (→gazdag) hatására keletkezett. A 9. jelentés is a →gazdag hatására utal. A 8. jelentés a ném. Wirt ’(házi)gazda; gazdaállat; gazdanövény’ mintájára keletkezett.  ⌂⇒  A magyarból (részben esetleg visszakölcsönzésként): szbhv. gazda ’házigazda; vendéglátó; nagygazda; stb.’; szlk. gazda ’földműves, gazdálkodó; birtokos, tulajdonos’; stb.; rom. gazdă ’házigazda, vendéglátó; szálláshely’; stb.

☞ NyK. 33: 458; EtSz.; Kniezsa: SzlJsz. 640; TESz.; EWUng.→ mező-², orgazda, szék-