gazdag A: 1372 u./ kaʒdag (JókK. 37); 1380 k. Gazdak (KönSzj. 76.); 1391 Gazdagh [szn.] (OklSz.) J: ‹mn› 1 1372 u./ ’sok pénzzel, nagy vagyonnal rendelkező | reich’ # (); 2 1476 k. ’értékes; drága | wertvoll; teuer’ (SzabV.); 3 1495 e. ’bőséges; vmiből sokat tartalmazó | reichlich; reichhaltig’ # (GuaryK. 50) | ‹fn› 1391 ’gazdag ember | Reiche(r)’ # (SermDom. 2: 450) Sz: gazdagság 1372 u./ kaʒdagſagokot (JókK. 70) | gazdagul 1372 u./ kaʒdagolnÿ [sz.] ’gazdaggá válik | reich werden’ (JókK. 70) | gazdagságú 1416 u./¹ kazdaǵſėǵo̗ ’nagyon gazdag | sehr reich’ (BécsiK. 13) | gazdagít 1416 u./³ kazdageitanod (AporK. 53) | gazdagságos 1495 e. caʒdagſagos ’nagyon gazdag | sehr reich’ (GuaryK. 50) | gazdagodik 1510 k. meg kazdagodek (Gl.)

Valószínűleg iráni jövevényszó. |  ≡  Osz.  (K.) qäzdyg, (Ny.) γäzdug; hvárezmi γazdak: ’gazdag’ [< iráni *γazd ’gazdagság, bőség’; vö. digór γäzdä ’ua.’].  ⌂  Átadó nyelvként elsősorban az alán jöhet szóba, de a horezmi eredetet sem lehet kizárni. A szó eleji mássalhangzó a magyarban a →gazda hatására is zöngésedhetett.

EtSz.; TESz.; MSFOu. 151: 261; Ligeti: TörK. 165; EWUng.