gömb A: 1476 ? Ghembes [sz.] [szn.] (Fekete Nagy: Trencsén 254); 1571 Kómbóſ [sz.] (MNy. 61: 473); 1699 gömbök (MNy. 24: 106) J: 1 1571 ’golyó alakú tárgy | Kugel’ # (); 2 1699 ’gomb 〈a ruhán〉 | Knopf 〈am Kleide〉’ (); 3 1780 ’labda 〈játékszer〉 | Ball 〈Spielzeug〉’ (NyF. 14: 25); 4 1780 ’gombolyag | Knäuel’ (NyF. 14: 25)

Bizonytalan, esetleg onomatopoetikus eredetű. |  ⌂  Egy eredeti igenévszó névszói értékű tagja lehetett, amelynek jelentése ’kerek, gömbölyű; kikerekedik, gömbölyödik’ lehetett. A →gombolyít, →gomolyít, →göb, →gümő stb. szórokonságához tartozik. A gömb és →gomb tulajdonképpen egymás, szóhasadás útján, párhuzamosan keletkezett megfelelői. Az m ~ b váltakozáshoz vö. guba¹, guba², →gumó stb.  ⚠  Finnugor magyarázata, ill. a →bog-gal való összefüggése téves.

Nyr. 31: 509; MNy. 57: 302; TESz.; EWUng. gomb, gombolyag, gomolyít, göb, göbe¹, göböly, gömböc, gömbölyű, göngyölít, gubbaszkodik, gümő, lég-