gödény A: 1138/ Guden [szn.] (MNy. 32: 132); 1198 Geuden [szn.] (MNL (OL) Dl. 40001); 1414 Gewdynhaza [hn.] (OklSz.); 1620 gödenyek (MNy. 69: 364); 1800 Gö́rdöny (Márton J.: MNSz.–NMSz.); nyj. gődinyre (ÚMTsz.) J: 1 1138/ ? ’pelikán | Pelikan’ (), 1620 ’ua.’ (); 2 1643 ’sirály | Möwe’ (Comenius: Jan. 30); 3 1749 ’kócsag | Reiher’ (NySz.); 4 [iszik, mint a ~] 1781 ’〈állandósult szókapcsolatokban:〉 sokat ivó ember | Trunkenbold; Vielfraß’ (NSz.)

Valószínűleg jövevényszó egy ótörök nyelvből. |  ≡  Jak. kütän ’egy fajta daru nagyságú szárazföldi madár’; csag. qotan ’pelikán’; ujg.  (mod.) qodan ’hattyú’; stb. Megfelelői megvannak a mongolban és a mandzsu-tunguzban.  ⌂  A magyarba átkerült alakja: *kütän, esetleg *küdän lehetett. A magyarba egy, a törökben mára ritkának számító palatális változat kerülhetett átvételre. – A szó eleji török k > m. g hangváltozáshoz vö. →görény, →güzü. A 4. jelentés mint az 1. jelentés alapján létrejött metafora, egy beszédfordulat komplex jelentését tükrözi: ’elnyel, vedel mint a lyuk’ (tkp. ’pelikán’).  ⊚  Állattani műszó.

MNy. 3: 161; NyK. 49: 199; TESz.; Kiss J.: Mad. 56; MNyTK. 183: 360; EWUng. hattyú, kárókatona