gój A: 1829 gojnak (MNy. 69: 501); 1833 Goim [□] [es. nem m.] (MNy. 69: 501); 1843 goyimok (NSz.); 1918 gójnál (NSz.) J: ’nemzsidó személy | Goi’

Jiddis jövevényszó. |  ≡  Jidd. goj ’nemzsidó személy’ [< héber goj, goyim [többes szám] ’nép; pogányok’].  ≋  Megfelelői: ném. Goi, Gojim [többes szám]; ang.  (argó) goyim [többes szám]; fr.  (argó) goym [többes szám]; stb.: ’gój’.

TESz.; EWUng.