góbé × A: 1617 gobaságát [? ɔ: gobeságát] [sz.] (NySz.); 1649 kobélkodás [sz.] (NySz.); 1651 góbélkodo [sz.] (NySz.); 1670 gobe (NySz.) J: 1 1617 ? ’tudatlan, együgyű ember | Einfaltspinsel’ (), 1660 ’ua.’ (MNy. 48: 207); 2 1649 ? ’csavaros eszű, ravasz ember | Schelm’ (), 1651 ’ua.’ (); 3 1893 ’agyafúrt székely | spitzfindiger Szekler’ (MTsz.)

Ismeretlen eredetű. |  ⌂  Esetleg a →kópé szóval függhet össze, közöttük részleges szóhasadás mehetett végbe.

TESz.; EWUng. kópé