szócikk megosztása

fuga A: 1892/ fugák (NSz.); 1932 fúga (Sauvageot: FrMSz. fugue a.) J: ’〈összeillesztett téglák, csempék stb. közötti〉 hézag, rés, ereszték | Baufuge’ Sz: fugáz 1941 fúgáz (EtSz. 2. fúga a.)

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. Fuge ’hasadék, repedés, rés, hézag’ [< ném. fügen ’megfelelően összilleszt’].  ≋  Megfelelői: szbhv.  (N.) fúgna; le. fuga; stb.: ’fuga’.  ⌂  A szóvégi a hanghelyettesítés eredménye.

☞ EtSz.; TESz.; EWUng.→ fach